Lett SUMP-unk és SECAP-unk, de milyen?

A legutóbbi közgyűlésen elfogadtuk városunk Fenntartható Energia és Klíma Akciótervét (ez a SECAP, Sustainable Energy and Climate Action Plan) és Fenntartható Városi Mobilitási Tervét (ez a SUMP, Sustainable Urban Mobility Plan). Előbbire igennel szavaztam, utóbbinál viszont tartózkodtam. Nemet nyilván nem nyomhatok olyan stratégiákra, amikért több, mint öt éve (közelebb a héthez) könyörgök, hogy megszülethessenek, de a SUMP színvonala helyenként olyan lett, ami részemről nem érdemelt igen gombot.

És rögtön hozzá is teszem, hogy alapvetően nem a stratégiákat készítő megbízott vállalkozásokkal, vagy az elkészítésben közreműködő szakértőkkel van bajom. Mindkét esetben igaz, hogy látszanak a beletett munkaórák, számos értékes megállapítás olvasható mindkét anyagban. Szokás szerint a megrendelői oldal teljesítménye kritikán aluli.

Amikor megtudtuk, hogy a polgármester a SUMP (és gondolom a SECAP) elkészítését az okirathamisító Harmat Ákosra bízta, aki egy gépjárműelszámolást is képtelen tisztességesen kitölteni, borítékolni lehetett a végeredményt. Amikor a felelős alpolgármester aztán úgy ült végig egy (kifejezetten szórványosan megtartott) önkormányzati munkacsoport megbeszélést, hogy annak másfél órája alatt egyetlen gondolata sem volt a témáról, akkor már teljesen biztos volt benne mindenki, hogy a stratégiák (kerettervek) készítői jórészt magukra lesznek hagyva, a városvezetés csak kipipálni akarja a feladatot. Így is történt.

Pedig ezeknek a stratégiáknak (SECAP, SUMP, ZIFFA, ITVT) nem az a lényegük, hogy költsünk el darabonként tizen millió forintokat, mert „majd kellenek EU-s pályázatokhoz”, hanem hogy hosszú évekre meghatározzák városunk fejlesztési irányát. Ezekhez, és nem „milyen lábbal keltünk fel” színvonalú döntésekhez kellene illeszkednie minden egyes közterületi mozdulatnak, bármilyen infrastruktúra fejlesztésnek, lakossági szemléletformálásnak, ne adj isten városházi működésnek. Hol vagyunk mi ettől?

A közgyűlés legtragikusabb tapasztalata az volt, hogy a 18 tagú testületből, rajtam kívül a világon senki, se a polgármester, se az alpolgármesterek, se egyetlen képviselő nem olvasta el ezeket a dokumentumokat (később az olvasó is látni fogja, hogy miért lehetek ebben teljesen biztos). Ami igénytelenség a munkánkkal és tiszteletlenség a választókkal, városunk lakóival szemben.

A SECAP előterjesztője Csőzik László volt (egyébként a SUMP-é is, ezt már nem merte Harmat képességeire bízni), ő azt írja az előterjesztésében, hogy „Az akciótervben foglalt intézkedési javaslatokat a hatvani döntéshozókkal szoros együttműködésben határoztuk meg, illetve figyelembe vettük a lakossági véleményeket is.” Nem tudom megítélni, hogy mennyi lett Ctrl C – Ctrl V átemelve a hatvani anyagból, de az lehet, hogy a hatvani döntéshozókkal szoros volt az együttműködés, viszont az érdiekkel biztosan nem. A döntéshozó fórum ugyanis a közgyűlés. A megválasztott képviselők, akikkel – ez kérdésemre elhangzott a közgyűlésen – a SECAP-ot azért nem egyeztették a készítése során, mert a SUMP-pal párhuzamosan készült, és utóbbi ugye egyeztetve volt. Pedig dehogy. Tartottak összesen kettő önkormányzati munkacsoport ülést, ahol először lényegében ötletparádét tartottunk, aztán egy második alkalommal egy valamilyen fázisban lévő anyaghoz tettünk kiegészítéseket. Ahogy az az utóbbi években szokás, a kész anyaggal lehetett egyetérteni, visszaigazolás a javaslatok sorsáról, döntési pontok, dilemmák, választási lehetőségek, vagy hogy ezek miként dőltek el, szóba sem kerültek. Ahogy a civilekkel, vagy a vállalkozásokkal történt egyeztetések során sem. Márpedig összesen a tudomásulvétel lehetősége teljes mértékben összeegyeztethetetlen a demokratikus döntéshozatallal, meg a kívánatos módszertannal is. Nem véletlenül kritizálják a civilek kifejezetten hevesen elsősorban a SUMP-ot, hiszen még azokkal sem sikerült érdemi együttműködést kialakítani, akik folyamatosan dörömböltek érte a városháza ajtaján (lásd helyi kerékpárosok).

Az is rejtély, hogy a tavaly októberben elvileg elkészült anyagot (ez a SUMP) miért kellett idén áprilisig (fél évig) rejtegetni? Mégsem volt kész, vagy feltették már akkor a polcra, ahova szánták és megfeledkeztek róla? Sosem fog kiderülni.

Hivatkoztak többször egy májusi bemutató programra, mint a „társadalmasítás” jelentős mérföldkövére (sok más nem is volt, különben csak megemlítették volna). Nos, ezen az eseményen véletlenül tudom, hogy a szervezőkön és az előadókon kívül 3-4 ember vett részt. Ahogy a SUMP vállalkozóknak szánt fórumán is nagyjából három vállalkozó jelent meg (több ezer bejegyzett vállalkozás működik a városban), a dokumentum pedig maga írja, hogy összesen négy(!) vállalkozás küldte vissza a számukra kiküldött kérdőívet. Csúnya betli, kudarc.

Csupán néhány gondolatot emelnék ki a SECAP-ról, amiket csak részben tudtam a közgyűlésen elmondani, megkérdezni, hiszen a Szövetség az MSZP-ért és a DK-ért frakció által elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat csak rendkívül szűk megszólalási lehetőséget ad a képviselőknek napirendi pontonként (3+2+2 perc, természetesen a polgármester időkorlát nélkül nyilatkoztathat ki) még ilyen horderejű kérdésekben is.

• Az anyag egyik pillére az energiaszegénység kérdése, ami Érden is komoly mértékben érhető tetten, hiszen a háztartások 20(!) százalékát érinti. Az anyagban szerepel, hogy „a lakóépületek többségének hőtechnikai adottságai azonban még nem tekinthetők megfelelőnek”, illetve a „lakóépületek komplex energetikai korszerűsítésének ösztönzése szemléletformálással” kiemelt teendő lenne. Ehhez képest – talán emlékeznek rá – a közgyűlési többség lelkiismeretfurdalás nélkül szavazta le néhány hónapja azt a javaslatomat, hogy a város nyújtson támogatást az érintett lakosság számára a sikeres részvételhez az ingyenes épületszigetelési EKR (Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer) programban.
• Elkészült úgy egy energia- és klíma terv, hogy abban egyetlen szó nem szerepelt az energia-közösségekről. Az igaz, hogy a törvényi szabályozás még felemás (meg nincs), de ezeket a közösségeket egy távlatos terv akkor sem hagyhatja figyelmen kívül. Simó Károly javaslatára valamilyen módosítással legalább említés szinten szerepelni fog.
• A városunk részét képező majdnem 20km² mezőgazdasági területet egyszerűen átugrotta az anyag. Erre rákérdeztem, a válasz az volt, hogy így döntöttek. Kik, a hatvani döntéshozók? Milyen indokkal? Egy klímaterv negligálhatja a város területének negyedét-harmadát? A zöldterületek mellett a mezőgazdasági területek nemcsak kiterjedése, de a minősége is a következő évek évtizedek kritikus kérdése lesz a városi népesség életminősége tekintetében. Érd (illetve a Szövetség az MSZP-ért és a DK-ért frakció) nem foglalkozik vele.
• Biztosan értékes projekt lesz a múzeumkert rekonstrukciója (zajlik ez egyáltalán?), de területét és intenzitását tekintve lényegesen csekélyebb jelentőségű, mint mondjuk a KEHOP ZKI (zöld és kék infrastruktúra) pályázat lehetett volna, amit a város egyszerűen nem adott be. Persze, értem én, hogy azért kell ezt a fejlesztést kiemelni, mert más nincs.
• Apróság, de lényeges, hogy a SECAP olyan rossz gyakorlatokat ünnepel, amik éppen szembe mennek a „települési zöldterületek bővítése, biológiai sokféleségük szerinti növelése változó éghajlati feltételek mellett” programmal. Itt szerepel például a Hamzsabég téren épülő játszótér. Ófaluban játszótérre kétségtelenül szükség van, de újabb zöldfelület leburkolásának ebben a körben ne örüljünk.
• Vegyük aztán tudomásul, hogy jelen pillanatban a Városgazda kapacitások hiányában nem képes a közterületi ültetéseket életben tartani, így azt a néhány ültetést, ami megtörténik (sokszor civilek, cégek kezdeményezésére) még elégségesnek sem szabad tartani. Meggyőződésem, hogy városunkban nemhogy nem növekszik, de csökken a közterületi faállomány, egy stratégiában pedig bátran lehetünk (lehetnénk) kritikusak önmagunkkal, azaz nem baj, ha abban a valóság szerepel.
• Közterületeken hiába maradunk el jelentősen a WHO által kívánatosnak tartott 9m² / fő zöldterületi mutatótól (Érden csupán 1m² jut fejenként), éppen a mezőgazdasági területeket leszámítva, nagyon nincs mire számítani, teleépült a város. Ehhez képest nem látszanak azok az irányok, hogy a zöldterületek minősége mitől fog javulni, hogy fogunk minden talpalatnyi zöld négyzetmétert a cél érdekében növényekkel teleültetni, aztán megfelelően gondozni?
• Végül pedig a SECAP 2%-kal tartja kívánatosnak csökkenteni a gépjármű-közlekedést 5 év alatt. Ehhez képest a SUMP a becsült (senki nem tudja megmondani, honnan van az adat) 80%-ról 60%-ra csökkentené az autós közlekedést, miközben a tömegközlekedés arányát 10-ről 20%-ra emelné. Mintha nem ugyanaz lenne a kettő.

És akkor a SUMP, ami hónapokig hevert valahol, de senki rá sem nézett. A most elfogadott dokumentum, ami elvileg egy friss városi stratégia, ezért nem tud például az időközben elfogadott új Településtervről (HÉSZ-ről), vagy ezért emlegeti, hogy a tömegközlekedésben nem egységes a tarifarendszer (időközben lett változás), mert ezekhez képest hónapokkal korábban készült.

Azt írja, hogy „a legfontosabb elv a visszacsatoláson alapuló, kétirányú közösségi kommunikáció volt”, ehhez képest még azért is könyörögni kellett, hogy a kész anyagot megismerhessük. Az elhangzott, beküldött javaslatok sorsáról meg aztán végképp senkinek semmiféle visszajelzés nem érkezett. Kikereshette a 400+ oldalas anyagban. A másik alapelvről, a „széleskörű érdemi partnerségről” már írtam korábban, hogy sok minden nem igaz belőle.

Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nincsenek értékei a SUMP-nak, a parkolási rendszer bevezetését például – velem együtt – nagyon is kívánatosnak tartja. Persze a városvezetés tettrekészsége még erősen kérdéses, de a SUMP még menetrendet is rendel a bevezetéséhez. Igaz, hogy a „Parkolási zónarendszer városi szinten, beleértve a turistabuszok parkolási rendjének kialakítását is” programpont turistabuszos részét kicsit korainak érzem (bár az Aréna eseményein kétségtelenül lehetnek turistabuszok, de ott meg ott a parkoló), azt fel sem tételezem, hogy ez más, érdemi turistaforgalommal rendelkező város hasonló anyagából lett áthúzva.

Koncepcionális kritikám van viszont a városközpontba tervezett további P+R-ek tekintetében. Meggyőződésem, hogy nem szabad még több autót a forgalommal leginkább terhelt városrészbe irányítani. Ha nem autós várost akar a városvezetés (ebben erős kétségeim vannak), akkor a közlekedési lehetőségek egyenrangú alternatíváit kell megteremteni, nem még több parkolóhellyel elvenni a lehetőséget például a zöldterületek legalább minimális bővítésétől. Ha a jelenlegi (nem tudom, honnan származó) 80 (autó) – 10 (közösségi közlekedés: busz, vonat, stb) – 5 (kerékpár) – 5 (gyalogos) arányt valóban 60-20-10-10-re akarjuk javítani (aminél lényegesen ambiciózusabb nekifutás sem lenne túlzás), ahhoz még több P+R biztosan nem kell a városközpontba.

Olyan, számomra nehezen értelmezhető tartalmakra, hogy egyszerre legyen villamos a Bajcsy-Riminyáki tengelyen és buszsáv Parkváros és a Budai út között, lehet hogy csak én nem találok magyarázatot, azzal viszont több bajom van, hogy nem készült városszintű forgalomszabályozási terv (megint csak nem a készítő hibája, meg sem lett rendelve), vagy hogy fájóan elhanyagolt a megosztott közlekedési eszközök tervezett szerepe. Ez lehet viszont a valóság bölcs belátása: egy olyan városban, ahol évekig nem sikerül felfesteni az e-rollerek parkolásra kijelölt helyeit és lényegében továbbra sem lehet megosztott rollereket használni a város területének nagyjából a felén, ott ezzel minek is vesződni?

És akkor el is érkeztünk oda, ami miatt azt mondom, hogy arcpirító szégyen, hogy ennyire nem foglalkozott senki ezzel a stratégiával. Az érdi SUMP-ról süt a helyismeret hiánya, messziről látszik, hogy úgy ment át minden kézen, hogy senki el nem olvasta. Nem lesz teljes a felsorolás, de íme:

• A városrészek elnevezéseit össze-vissza használja a dokumentum, ezért a közgyűlésen kezdeményeztem is, hogy tegyük rendbe, erősítsük meg az erről szóló közgyűlési döntést. Például számos helyen írja az anyag, hogy Tusculanumban kell P+R-t és B+R-t építeni. Ugyan hova? A megfejtés az, hogy van, amikor Érd felsőt Tusculanumba teszi a dokumentum. Ez egyrészt zavaró, másrészt jeleztem is korábban a munkacsoport ülésén, így maradt.
• Azt írták aztán, hogy a „rollerhasználat tiltása bizonyos szakaszokon (pl. Lime a Tárnoki úton túl)”. Ehhez tényleg csak a Lime applikációt kellett volna egyszer megnyitni. Hiába beérkező lakossági észrevétel, ez így tárgyi tévedés. (148. o.)
• Hogy a 97. oldalon miért „érdemel külön említést a Fő tér és a Művelődési Központ környékének rendezése” az elmúlt öt év fejlesztései között, azt nem tudom. Mostanában itt aligha rendeződött bármi.
• Vagy van ilyen, hogy „új, megvilágított, jelzőlámpás vagy középszigetes átkelőhelyeket alakítottak ki többek között a Velencei úton, a Szovátai úton, valamint a Gellért utcában.” Azóta keresem, hogy hol, mióta olvastam (97. o.).
• Teljes katyvasz a forgalomvonzó intézmények felsorolása. Miért lenne éppen „Érd Megyei Jogú Város Önkormányzati, Szervezési és Törvényességi Irodája” forgalomvonzó, ha mondjuk az ügyfélszolgálat nem az? Elfelejtette a dokumentum (120. o.), hogy a városban nem kizárólag önkormányzati intézmények vannak (Ég-Ígérő Óvoda, Pumukli Óvoda, magánbölcsődék, magániskolák, kormányablakok), nem tudhatott a SUMP a Manóliget Bölcsődéről (az irat lezárásakor még nem volt kész, mondjuk említhették volna a készítőknek), az pedig már újabb egyeztetési hiányosság, hogy olyan intézmények igényei sem jelennek meg a mobilitási tervben, mint az idősotthonok, a gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthonai (ami a Nyírfa utcában már ugye nincs is), a magán és alapítványi bentlakásos intézmények, a támogatott lakhatások, stb.
• Hogy került szavazásra úgy az anyag, hogy azt állítja, hogy a Gát utcában rögbi pálya van? (122. o.)
• Az aszfaltozás hiányosságait taglaló városrészek felsorolásába hogy került bele a 300 méter hosszú Séd utca? (153. o.)
• Hol van vasúti megálló Parkvárosban és Tusculanumban? (172. o., „A vonatok Érden belül több megállóval rendelkeznek (Érd, Érd alsó, Érd felső, Tusculanum, illetve Parkváros”)
• Aztán itt egy állítás: „Táblák kihelyezésével és egyirányúsítás bevezetésével olyan közlekedési struktúra hozható létre, amely elvezeti az átmenő autóforgalmat a belvárosi és lakóövezetekből (pl. Újváros). A dokumentumban a 203. oldalon található, de a valóságban?

Végtelen hosszúságúra nem nyújtanám az aggályaimat (minden tiszteletem azoknak, akik még itt vannak), ezért gyorsan összegezném is:
A cselekvési tervben az szerepel, hogy „A SUMP hatékony végrehajtásához olyan önkormányzati működési rendszerre van szükség, amelyben a terv alapelvei nem csupán a stratégiai döntéshozatalban, hanem a napi működésben is érvényesülnek. Ehhez szervezetfejlesztési lépésekre, valamint szemléletformáló intézkedésekre van szükség, amelyek biztosítják a különböző szakterületek közötti együttműködés átláthatóságát és következetességét.”
Nos, erre a jelenlegi városvezetéssel semmiféle esélyt nem látok.

(A borítóképet Gregus Lászlónak köszönöm!)