Tóbiás, a koordinátor

Hónapok óta válogatott lódításokkal, mellébeszéléssel és elhallgatással akadályozta a városvezetés, hogy Önök megtudhassák, mit keres Tóbiás József, az MSZP korábbi elnöke a Szociális Gondozó Központban?

Legutóbbi adatigénylésemre is meglehetősen ködös válaszok érkeztek az intézmény vezetőjétől, néha akarattal nem értve a feltett kérdéseket, nem véletlenül. Tóbiást vörös elvbarátai ugyanis „szakterületi koordinátorként” alkalmazzák.
Fun fact: ilyen pozíció korábban nem volt az intézményben, teljesen felesleges is. Az intézményvezető munkáját tagintézmény-vezetők és helyetteseik, valamint két fős titkárság segítik, messziről bűzlik tehát a pozíció létrehozásának oka. Nem véletlenül nem kaptam meg a kérésem ellenére sem a „koordinátor” munkaköri leírását.

Arról a Tóbiás Józsefről van egyébként szó, aki országgyűlési képviselőként politikatörténetet írt azzal, hogy Teneriféről ingázott a munkahelyére, illetve tíz éven keresztül, összesen 50.000.000 (ötvenmillió) forint értékben verte át az adófizetőket, amikor elismerten érdi lakosként egy nyíregyházi lakcímkártyára vette fel a képviselői költségtérítését.

A hónapok óta tartó „nincs itt semmi látnivaló” című előadás része az is, hogy Tóbiás aztán úgy kikopott a politikából, meg a politikai állásokból, hogy már nem is emlékszik rá. Nos, Tóbiás József utolsó általam ismert állomáshelye Horváth Csaba, zuglói MSZP-s polgármester kabinete volt, ahol minő véletlen például a „polgármesteri kabinet belső kommunikációjának koordinálására” vett fel jól látható összegeket. Amerre Tóbiás jár, valahogy mindig akad valami koodinálnivaló.
Tragédia, hogy váltania kellett, azóta ugyanis az MSZP fél vezérkara – Horváth-tal az élen – éppen a zuglói parkolás és egyéb korrupciós esetek miatt tartózkodik a vádlottak padján.
Horváth ráadásul ezzel párhuzamosan át is igazolt a NER-be, az Érden is jól ismert Bayer Construct kijárójaként is nélkülözhetetlen munkát végzett, nyilvánvalóan kizárólag a köz érdekében.

Szögezzük le, a Szociális Gondozó Központ feladata nem a Tóbiás Józsefről, vagy bárki más bukott pártvezetőről való gondoskodás. Mélyen nem értek egyet vele, hogy leszerepelt politikusok akármilyen hulibuli pozícióban legyenek kegyelemkenyéren tartva – adófizetői pénzen, természetesen. Ahogy az intézményvezető válaszából világosan látszik, Tóbiásnak semmiféle felvételi követelménynek nem kellett megfelelnie, szakirányú végzettséggel nem rendelkezik (ilyet ismerünk máshol is, az Érdi Városgazdát a szintén dilettáns Somogyi Tamás vezeti), a betöltött álláshelye pedig természetesen még csak meg sem volt hirdetve.

Hiába igyekezett a közgyűlésen keservesen védeni a mundér becsületét (itt a napirendi pont vitája 2.02.50-től), nem feltételezem, hogy polgármesterünk ne értené a különbséget egy létező, kézzel fogható pozicióra felvett szakember (akár egykori közéleti szereplő), meg egy izzadságszagú, frissen kitalált és/vagy a valódi tevékenységet elfedni igyekvő sportállás közti különbséget. Dehogynem érti.
De Csőzik László szerint ez nem sportállás, mert „csak” hat számjegyű Tóbiás bére. Azt elhallgatta a polgármester, hogy az a hat számjegy a 100.000-hez, vagy a 900.000-hez van közelebb? Nos, a zuhanyhíradó szerint (mert az intézmény továbbra sem hajlandó elárulni), nagy meglepetésre az utóbbihoz: Tóbiás az ágazati átlagbér duplájáért, több mint nettó 700.000-ért „koordinál”, bármiféle releváns végzettség nélkül.

Már kétszer sütötte el a városháza ugyanazt a szívfacsaró történetet, hogy „de hát Tóbiás dolgozik”, egy rendezvény után ugyanis a saját szemével látta először a sajtófőnök, aztán a polgármester is, hogy Tóbiás székeket pakol. Ha elmorzsoltunk egy könnycseppet, akkor mondom még egyszer, az ágazati átlagfizetés duplájáért pakolgat székeket. Jobban keres, mint egy szakirányú egyetemi végzettséggel és évtizedes szakmai rutinnal rendelkező tagintézmény-vezető. Mi ez, ha nem sértés az egyébként is kivéreztetett és alulfizetett szociális ágazat dolgozói számára?

Hogy milyen arcul csapása ez a szakmában dolgozóknak, arról elmesélek egy keserű történetet. Néhány éve az idősgondozók 50.000 forint bérkiegészítést kértek volna a várostól. Akkor még alpolgármesterként természetes volt, hogy az enyém a hálátlan feladat, hogy odaálljak eléjük – fel sem merült bennem, hogy másképp tegyem, mint személyesen – és elmondjam, hogy a városnak nincs kerete a bérkiegészítésükre. Olyan kollégák számára, akik adott esetben demens, magatehetetlen idősekről gondokodnak, mozgatják, forgatják, ha kell tisztába teszik őket. A pszichikai megterhelés mellett komoly fizikai munkát is végeznek. Nos, Tóbiás béréből 15 idősgondozó bérkiegészítése kijött volna.

Ha van még, akit eddig nem fogott el a hányinger, akkor jusson eszünkbe Tóbiás felesége, Rába Tímea, aki néhány hete büszkén – és egészen biztosan bérmentve – csatlakozott az egyes számú Digitális Polgári Körhöz.

Tóbiásné is a rendszer szolgálatában

Mást sem hallunk, csak hogy csóró a város. Csóró is, de kíváncsi vagyok, hogy valaha lesz-e annyira csóró, hogy ne legyen pénz Tóbiás Józsefre (MSZP), érdemi munkát továbbra sem végző és beszámolni sem köteles tanácsnokra (DK), kabinetet nem vezető kabinetvezetőre (MSZP), meg a vörös brigádok kesztyűbábjára, az okirathamisító alpolgármesterre?
Itt tart a város, erre költik a pénzünket.

Ahogy mondani szoktam: Bindzsisztán az Bindzsisztán, ha narancssárga, ha vörös.