Adalékok a CTP logisztikai és ipari(!) parkjához
Továbbra sincs semmiféle jó érzésem a CTP logisztikai és ipari(!) parkjával kapcsolatban. Kezdve azzal, hogy nem véletlenül „és ipari” az a park, ha csak logisztikát terveznének, akkor logisztikai park lenne a minősítése.
A legutóbbi – természetesen rendkívüli – közgyűlésen jelen volt Tóth Zsanett, a CTP projektvezetője, vagy beruházási igazgatója (mindkét titulus elhangzott, viszont a cég oldalán sajnos nem találtam meg a hölgyet a munkatársak között), a továbbiakban a megszólalásában elhangzottak alapján mutatnék néhány információt.
(A közgyűlés felvételén én 26.05-től sorolom az aggályaimat és teszem fel a kérdéseimet, a hölgy 40.00-től válaszol.)
Talán a legfontosabb, hogy a CTP kizárólag a számára kifejezetten kényelmes, ún. kiemelő kormányrendelethez igazodik, azaz a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás előírásain túl az eszük ágában nincs semmiféle elvárásoknak megfelelni. Micsoda szerencse, hogy miként az elhangzott, nem ők kérték a kiemelést, az ölükbe esett. Arról, hogy a városnak sem voltak elvárásai, arról előző bejegyzésemben részletesebben írtam (meg a közgyűlési vitában is elmondtam). A félreértések elkerülése végett, a kiemelt beruházások lényege éppen az, hogy a beruházó kikönnyített feltételekkel építkezhet, szó sincs arról, hogy ha valaki a kiemelő rendeletnek megfelelően teszi a dolgát, bármilyen nehezítésnek tenne eleget. Éppen ellenkezőleg.
Idézem, a CTP a „környezetre jelentős hatást nem gyakorló tevékenységekben gondolkodik”. Ehhez képest Biatorbágyra, ahol egyébként a CTP magyarországi székhelye van, egy felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemet vittek. Ennek az üzemnek az iparbiztonsági jelentésének közmeghallgatásán, a jegyzőkönyv tanúsága szerint, biatorbágyi szomszédaink nem voltak felhőtlenül boldogok. Csak felületesen futottam át a 40+ oldalas dokumentumot, de elhangzottak olyasmik, hogy bizalomvesztés, vagy akkumulátorgyártás (utóbbi cáfolva).
A beruházási terület tehát 70 hektár (Érden és Nagytétényben összesen), a hölgy a közgyűlésen 200.000 nm beépített területet említett. Nem tudom, hogy mindenki tisztában van-e vele, hogy a most álló két épület (BERD01 és BERD02 csarnokok) mellé kerül még hat(!) másik. Ez szerepel a saját oldalukon, ezt mutatják a potenciális bérlőknek.
Az is kifejezetten furcsa, hogy legalább részben ne tudnák, hogy kik, milyen bérlői kör fog idejönni, hiszen a fenti képen a BERD01 épület „built occupied” jelölést kapott, azaz megépült és foglalt. Ne tudná a beruházás vezetője, hogy ki érkezik ide és milyen tevékenységgel?
A hölgy saját maga mondta el a közgyűlésen, hogy ha településrendezési szerződést kellene kötniük, valóban milliárdos nagyságrendről lenne szó, amit a város számára fizetnének. Így, hogy kiemelt beruházás, ennek az összegnek a töredékével is kiszúrhatják városunk (és a XXII. kerület) szemét. Magyarul lényegében legyen hálás a város, hogy valami aprót letesznek az igénybe vett vízkapacitásért cserébe, hiszen másképp is meg tudnák oldani. Tényleg kozmikus szerencse, hogy a területet már kiemelve vették.
Tudják mit emeltek még ki? A kormány nagyjából egy milliárd forintot (de inkább többet) a város kasszájából azzal, hogy kiemelt beruházássá tette ezt a logisztikai és ipari parkot. Úgy tűnik, hogy Budafok-Tétény próbál az egyébként neki járó nagyságrend felé elmozdulni, Érd viszont megelégedett a tizedével.
Már elmondtam, hogy ezért a nagyságrenddel kisebb összegért a város lemondott mindenről, elfogadta a kiemelt beruházás könnyített előírásait. Egy olyan eljárást, ami ellen elvileg küzdenek a közélet demokráciáról még valamit gondoló szereplői, hiszen a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások jelen formájukban sértik az önkormányzati önrendelkezést, és kikerülik a helyi döntéshozatalt. Ez Érden az M7-es után most másodjára is rendben van.
Végezetül még valami. Ugyanez a helyszín néhány éve még DILK – Duna(-menti) Intermodális Logisztikai Központ néven futott, talán kínai beruházók diktálhatták le a kormánynak, hogy mit szeretnének megvalósítani. A látványterveken jól látszanak a nagytétényi és érdi csarnokok, meg a letarolt Duna-part.
Beéri-e vajon a jelenlegi beruházó kevesebbel?