Megint rendkívüli közgyűlés, most júniusban

Lassan két héttel az újabb rendkívüli közgyűlés után (június 4-én volt), inkább csak a krónika kedvéért, meg egyfajta „beharangozóként” hozom a szokásos beszámolót róla.

Nyilván teljesen véletlen, hogy március óta továbbra sem sikerült egy közgyűlést úgy meghirdetni és levezetni, hogy azon felvilágosításkérések hangozhassanak el. Most ugyan legalább napirendre kerülhettek volna, de éppen sikerült egy olyan időpontra összehívni a közgyűlést, amiről pontosan tudta mindenki, hogy el kell mennem. Teljesen érhető, hogy ha egy „szimpátia szavazáson” a keddi nap lényegesen többeknek jó, mint a szerdai, akkor a rendkívüli közgyűlés szerdán legyen. Most a biztonság kedvéért még egy javaslat is elhangzott, hogy lehetőleg a kérdéseim a napirend végére kerüljenek, de a jégcsarnok körül elhúzódó vita (inkább kinyilatkoztatás cunami) miatt így sem tudtam addig maradni, hogy feltegyem őket. Ha újabb kreatív ötletek nem jönnek közbe, majd a hónap végén megteszem. Ahogy a város működik, okafogyottá aligha válik bármelyik.

És akkor a Kárpáti Farkasok. Egy 2017 óta húzódó ingatlanügy kínozza tovább a várost. Ahogy az előterjesztés szövegében is szerepelt, „rendkívül összetett” ügy, ehhez képest is érthetetlen, hogy miért egy rendkívüli ülés előtt egyetlen nappal szereznek róla tudomást a képviselők, hogy napirenden lesz? „Időszűkére” hivatkozni egy ilyen ügyben ismét csak komoly működésbeli hiányosságokat mutat, főleg, hogy az ülésen kiderült, annyira nem is hajt a tatár (ezt korábban hogy nem tudták?). A kérdés lényege, hogy 2017-ben (T. Mészáros András és kiváló csapata idején), a jégcsarnokot felépítő és a csapatot működtető egyesület szabálytalanul, versenyeztetés nélkül kapta meg az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlant használatra, most viszont a TAO-pénzek rendezéséhez szükségük lenne a földhasználat jogának földhivatali bejegyzésére, ami szentesíteni a 2017-es, még egyszer mondom, szabálytalan eljárást. Hogy mi és miért történt 2017-ben, pontosan már sosem fog kiderülni, bár nagy kár, hogy Simó Károly kihagyta ezt az ülést, hiszen a kérdéses pillanatban alpolgármester volt, valamiféle felvilágosítást csak tudott volna mondani. Főleg, hogy teljesen érthetetlen, miért nem folytatták le szabályosan az eljárást. Ha meghirdetik, hogy jégcsarnok építése és utánpótlás klub felépítése, majd működtetése fejében az önkormányzat ingyenesen biztosít területet a beruházáshoz, vajon hányan jelentkeztek volna?

A jelenlegi helyzet viszont kifejezetten méltatlan. Mondom ezt jégkorongszurkolóként és képviselőként is. 350 gyerek sportol a klubban, de bármennyire is szeretnék így láttatni, ez a kérdés nem róluk szól! Egy ingatlanügylet, egy elrontott jogi, egy jelentős vagyoni kérdés, amit rendezni kell. Amikor éppen nem versenyt oligarcháztak a képviselőtársak (amiben alapvetően egyébként igazuk van, de a kérdés szempontjából másodlagos), mindenki elmondta, hogy senki nem szeretne a jégkorongcsapat ellen tenni. A szokásos DK-s ripacskodást követően, elsőként szólaltam meg (katt!) érdemben a vita során és ezeket emeltem ki.

1, Nyolc évvel ezelőtt egy ellenszolgáltatásait tekintve rendkívül előnyös (és szabálytalan) szerződést kötött az egyesület az önkormányzattal (illetve a Sport Kft-vel). Hogy aztán a Sport Kft. még ezeket a szerződésben rögzített szolgáltatásokat sem vette igénybe (jégidő, reklámfelület, évi két esemény), az nem igazán az egyesületnek róható fel, de hogy ezek nagyságrendileg sem voltak arányosak a földhasználat értékével, az egészen biztos. Az ülésen el is felejtettem elmondani, de tény, az önkormányzat semmiféle „kedvezményezett” helyzetben nem volt, amikor nagy ritkán igénybe vette volna a csarnok szolgáltatásait, emlékeim szerint az Ifjúsági Önkormányzat jégdiszkói is tulajdonképpen listaáras bérlet szerint zajlottak.

2, Az előterjesztés három lehetőséget vázolt fel a kérdés rendezésére. „A” változat, az eredeti szerződés „hitelesítése” és a hozzájárulás kiadása; „B” tárgyalásos megegyezés a használat feltételeiről; valamint „C” a szabálytalan szerződés megtámadása. Hogy az „A” változat egyáltalán szerepelt, az akár komoly kérdéseket is felvethetne, de nekem nagyon hiányzott egy negyedik lehetőség, miszerint vegye meg az egyesület (vagy az érdekeltségi kör) a kérdéses telket. Ezt „D” változatként be is dobtam (persze ez egy hirtelen javaslatnál jóval komolyabb előkészítést igényelt volna). Ahogy élőben is elmondtam, az „A” és a „C” változat nonszensz, hiszen sem a közvagyont nem kívánja senki elherdálni, nem legitimálhatunk egy törvénytelen eljárást, viszont az egyesület működését sem kívánja egyetlen képviselő sem ellehetetleníteni. De van egy bökkenő, amit a helyszínen technikai okokból (elfogytak a hozzászólási lehetőségeim…) nem tudtam elmondani. Attól, hogy pénzt kérünk a földhasználatért, az eredeti szerződés, az eredeti ügylet még nem változik szabályszerűvé!

Örömmel hallgattam, hogy a többségi frakció utánam sorban megszólaló tagjainak jelentős része hozzám kívánt csatlakozni (ez a vonat a puccsisták számára elment, a többiek tudják a számomat), végül a „B” verzió azzal a kiegészítéssel kapott jelentős többséget (egyetlen tartózkodás mellett), hogy a város jelzi az értékesítési szándékát. Mert hát az mégiscsak igaz, hogy amilyen összegekről itt beszélünk, abból nem jönne ki a cégcsoport által nemrégiben vásárolt magánrepülőgép pilótafülkéje, vagy az első üléssora. A Bayer Consrtuct a NER-ben kifejezetten jól fekvő vállalkozás, ilyen tőkeerős cégnek, vagy a tulajdonosának semmiféle nehézséget nem okozna megvásárolni a földet, amin a csarnok áll.

Sajnos ahogy nem volt Simó Károly, úgy nem jött el Balázs Attila, a Bayer Construct és a Kárpáti Farkasok tulajdonosa sem az ülésre, helyette nyílt levelekkel folytatja ugyanazt az értelmetlen zsarolást, amivel ki merem jelenteni, hogy nem fog célt érni. Közvagyonról van szó, egy szabálytalan, tehát semmis megállapodásról van szó. Amit rendezni kell. Úgy meg nem fogja tudni, hogy a sportoló gyerekek mögé bújik.

A TAO-ról, arról a „modellről”, amit a város vagyonának ingyenes használatával támogatnunk kellene, ebben a hozzászólásomban (katt!) mondtam pár gondolatot.

Sokkal vidámabb és sikeresebb volt, hogy a javaslatomra a város 2027. január 1-től elbúcsúzik a deltametrintől, azaz kizárólag biológiai szúnyoggyérítést fog megrendelni, vagy engedélyezni a város területén. A javaslat lelkes támogatói felhúzhatták a szemöldöküket az időpont miatt (miért nem azonnal?), de a közgyűlésen elhangzott akadékoskodások is bizonyítják, hogy kell hagyni időt a képviselőtestület tagjainak is a szemléletváltásra. A biodiverzitás, a fajok sokféleségének védelme, saját jövőnk biztosítása érdekében nincs más út. Jó példák vannak, csinálni kell. A tavalyi évben 15(!) alkalommal szórták végig az érintett városrészeket idegméreggel, ebből hatot kifejezetten az önkormányzat rendelt meg és volt közte egy végképp értelmetlen légi kémiai gyérítés is. Most lesz két „szezonja” a városvezetésnek, hogy szemléletformáló kampánnyal, akár a szükséges eszközök beszerzésének ösztönzésével, támogatásával motorja legyen a paradigmaváltásnak. Nem kizárólag arról van szó, hogy a szúnyogokat és a lárvákat fogyasztó fajok (denevérek, fecskék, békák, különböző halfajok) számára teremtsünk jobb feltételeket, de olyan egyszerű tényekről is, hogy élő szúnyog még nem repült keresztül egy ventilátor keltette légáramon, vagy egy megfelelően felszerelt szúnyoghálón.
Nagyon remélem, hogy az elkövetkező időszakban sokat fogunk erről a kérdésről beszélni, hiszen egyre több tanulmány is rámutat, hogy pont a szúnyogokban kezd egyfajta immunitás kialakulni, a deltametrin viszont százszoros, ezerszeres nagyságrendben pusztítja az egyéb rovarokat, illetve minden nem melegvérű állat (halak, kétéltűek, hüllők), mindenekelőtt a vízi életközösségek számára veszélyes.
A napirendi pont vitája itt nézhető vissza.

Megpecsételődött az Érdi Médiacentrum sorsa, megszűnik a cég, munkavállalói pedig a hivatal keretei között dolgoznak tovább. Hogy milyen az érdi média, arról kinek-kinek megvan a maga véleménye, ez a lépés, még ha pénzügyileg igazolható is, nem a közszolgálatiság erősödésének irányába mutat.

Egyetlen megjegyzés még ehhez a napirendi ponthoz. Nem először történt meg, hogy a többséget adó frakciónak remegnie kellett a szavazati többség biztosításáért. Ha ennyire nem volt megfelelő az időpont, hogy a saját frakciótagjaik is elszivárogtak, akkor ugyan miért kellett arra a napra összehívni a rendkívüli közgyűlést?

Folytatás a hónap végén, ha minden igaz.