Javaslatok a vaditatókhoz
Ugyan nem vagyok szakember, de az Érdi Civil Állatmentőkkel az utóbbi időszakban gyűjtött tapasztalatok alapján néhány tanácsot összeírtam, hiszen láttam több helyen a külterületeken (meg persze néhány helyre a közösségi médiában is feltéve), hogy elég sokan igyekeznek segíteni a városok környékén élő vadállatoknak az aszályban.
Mivel továbbra sem tűnik úgy, hogy megérkeznének az esők, várhatóan még jó néhány napig indokolt lesz megtartani az itatókat. Ahol viszont közel a víz (Beliczay-sziget, Magaspart, stb.) ott továbbra is szerencsésebb az állatok szabad és nyugodt lejutását biztosítani a folyóhoz.
Számomra a legfontosabb tapasztalat, hogy bármilyen meleg és száraz az időjárás, egyáltalán nem minden itatónál jelentek meg az állatok. Kifejezetten érdemes a nemzeti park szakembereivel, illetve a vadászokkal egyeztetni, hova érdemes itatót kitenni. Ők ismerik az állatok mozgását, kedvelt tartózkodási helyeit, nem utolsó sorban pedig a vadászok is itatnak, pont az itatókkal pedig nem biztos, hogy szerencsés még jobban a lakott területek közelébe szoktatni a nagyobb testű állatokat (elsősorban a vaddisznókat).
Abban biztos vagyok, hogy akik itatással segítenek, pontosan tudják, hogy botokat, köveket tegyenek a ládákba (fontos, hogy az itató sekély legyen), ezért is mindenképpen érdemes 2-3 naponta (vagy sűrűbben) ellenőrizni a helyszíneket. Nemcsak a friss víz szükséges, de érdemes megnézni, hogy a kövek, ágak, deszkák a helyükön vannak-e, bármilyen kisebb állat továbbra is ki tud-e jönni a vízből, ha beleesne. Aki szeretne partnereket találni az itatók feltöltésére, ellenőrzésére, például a Pawity applikáció segítségével meg tudja tenni!
Van olyan helyszínünk, amit szinte naponta borogatnak össze a vaddisznók, pedig pont őket kellene a lakott területektől távolabb tartani. Tudom, hogy nem mindenki hiszi el, de tényleg óvatosnak kell velük lenni (ld. Zrínyi), rengeteg a konfliktus és nagyon is van benne rizikó, ha ennél is jobban beszoknak a lakott területre. Kaját így is túl sokat találnak (korán kitett zöldhulladék, kommunális kuka, stb), főleg hogy néhányan etetik is őket. Akármilyen békésnek tűnnek, vadállatok, tudnak kiszámíthatatlanok lenni. Lehet, hogy valakinek a „kezéből esznek”, aztán másnap ugyanott élelmet keresve összefutnak „Fifikével”, akivel már egyáltalán nem biztos, hogy ugyanilyen baráti lesz a találkozás.
Minden szakember azt ajánlja, hogy hagyja mindenki nyugodtan inni az állatokat, akkor fognak nagyobb eséllyel visszajárni, ha nem zavarja semmi őket. Ha az itatónál biztonságban érzik magukat, nincs az itató közvetlenül sétaút, gyakran használt ösvény mellett, kellően árnyékos a hely és van az állatoknak menekülő útvonaluk. Az itatók feltöltését is olyan időszakra érdemes időzíteni, amikor a legkisebb az esélye, hogy összefussunk az este és hajnalban mozgó állatokkal.
Végezetül pedig a „szezon végén” szedje is majd össze mindenki a kitett műanyag ládákat, tálakat, vödröket, bármit, ami nem való az erdőbe, vagy a tisztások szélére!
Az itatókkal kapcsolatban is szívesen segít a Green Guerillas csapata, akár ezért is érdemes csatlakozni a facebook csoportunkhoz.
