Alapvetően kell újragondolni a települések finanszírozását
Sokszor mondom, hogy Érd “szegény” város és általában azt sem rejtem véka alá, hogy kiszolgáltatott helyzetünkért a Fidesz botrányos központosító rendszere mellett az előző városvezetés alkalmatlansága okolható. Mire is célzok pontosan?
A legtöbben pontosan tudják, hogy az önkormányzatok finanszírozása döntően állami normatívákból és saját bevételekből tevődik össze. Utóbbiak közül a gépjárműadó településeken maradó részét tavaly ősszel einstandolták, az idegenforgalmi adó vendégéjszakák híján Érd esetén értelmezhetetlen. A telekadó pedig éppen azért van csúcsra járatva, mert Érd iparűzési adó (IPA) bevétele elképesztően kevés – és még ennek a kicsinek a felét, megközelítőleg 1,3 milliárd forintot, is elvette a várostól a kormány decemberben.
Helyi adókra azért van szüksége a városnak, mert ebből telik útépítésre, infrastruktúrára, kultúrára, pályázati önerőre, sportra és még számos önként vállalt feladatra. Az iparűzési adó hiánya gyakorlatilag azt jelenti, hogy nincs szabadon felhasználható része a költségvetésnek. Hiszen a normatívák kötöttek, kizárólag adott feladatra használhatók fel és sok esetben még ki is kell az önkormányzatnak egészíteni őket.
A mostani helyzet nem csak az IPA elvonások miatt tarthatatlan: a város normális ügymenetben is függő helyzetben van, megfosztva az érdemi fejlődés lehetőségétől. A NER-nek gúnyolt rezsimben minden önkormányzat, minden település arra kényszerül, hogy közigazgatási határán belülre tuszkoljon jelentős vállalkozásokat, nevezzük ezeket ipari parknak, gazdasági övezetnek, vagy bárminek. A másik út, hogy elviseli, hogy rendszeres állami lélegeztetésre szorul, hiszen saját forrásokkal nem, vagy csak korlátozottan rendelkezik. T. Mészáros Andrásék az utóbbi utat választották, számukra a városvezetés a rendszeres térdencsúszást jelentette a pótlólagos állami forrásokért. A lent látható két diagram ugyanis pont azt mutatja meg, hogy milyen elfogadhatatlan módon hanyagolták el a vállalkozások Érdre csábítását, mennyire nem alakítottak ki vállalkozásbarát atmoszférát, mennyire nem törődtek a város pénzügyi önállóságával. És mennyire nem tett ezért szinte semmit a választókerület országgyűlési képviselője sem.
Érd első látásra hatalmas összeget, évi 2.7 milliárd forintot szedett be a járvány előtt iparűzési adóból. Viszont ha onnan közelítjük meg, hogy ebből az összegből nem tudna megépülni sem a Topoly utcai szociális központ, sem a Köznevelési Centrum, sem a Batthyány Iskola (nem együtt, külön-külön!), már mindjárt sokkal árnyaltabb a kép. Akkor jutunk a legközelebb a város teljesítőképességének (valamint elődeink és országgyűlési képviselőnk kínosan szerény teljesítményének) vizsgálatához, ha az évente beszedett helyi iparűzési adót a lakosságszámra vetítjük.
Azaz megnézzük, hogy egy érdi lakosra mennyi iparűzés nyomán beszedett adóforint jut. Márpedig Érd a hozzánk hasonló jogállású, megyei jogú városok rangsorában tök utolsó.
Teljes három önkormányzati ciklust és majd egy évtized kormányzati hátszelet követően! Messze lemaradva például a sokszor (jogtalanul) lesajnált Salgótarján, Hódmezővásárhely vagy Békéscsaba mögött. A hozzánk hasonló lakosságszámú Szolnok és Tatabánya dupla akkora, Szombathely háromszor akkora egy főre jutó iparűzési adó bevétellel rendelkezett. A szomszédvár Dunaújvárossal a vasmű miatt sportszerűtlen lenne Érdet összehasonlítani, de a fővárosi agglomeráció kellős közepéről a teljes Dél-Dunántúl és Kelet-Magyarország mögött kullogni, az tökéletesen árazza be a bármilyen kamerát látva munkát és eredményeket elképesztően nagy arccal számonkérő ex-városvezetőink és országgyűlési képviselőnk képességeit és felmutatott teljesítményét.
Még nyomorultabb a helyzet, ha Érdet a környékbeli városokkal hasonlítjuk össze. Törökbálint és Biatorbágy ötször-, Százhalombatta öt és félszer, Budaörs hét és félszer(!) annyi egy főre jutó iparűzési adóval rendelkeznek.
Ez tehát a Fidesz öröksége, innen indultunk. Az adatok számunkra persze felmentést nem adnak, éppen ellenkezőleg, még több munkára kell, hogy ösztönözzenek. De amikor bárki megkérdezi, hogy miért nincs út, miért nincs több óvodai, bölcsődei férőhely, miért nincs színház, miért nincs több bérkiegészítés, hát ezért. Mert egy cserbenhagyott várost kell talpra állítanunk, amit a Fidesz Aradszki András közreműködésével fosztogat tovább.