Válságterv kell a tömegközlekedés fejlesztésére

Mai sajtótájékoztatómon arról beszéltem, hogy a benzinársapka eltörlésével tovább már végképp nem halogatható a tömegközlekedés, azaz az autózással szembeni alternatíva drasztikus fejlesztése. Akár hónapokon belül érdemi előrelépést lehetne tenni, de ehhez megfizethető és elérhető közösségi közlekedési rendszerre van szükség.

A sajtótájékoztató itt nézhető vissza:

A témában kérdezett Rónai Egon a Spirit FM reggeli műsorában, a beszélgetés 56:56-nál kezdődik:

A sajtótájékoztatón elhangzottak pedig itt olvashatók:

“A benzinársapka eltörlésével tovább nem halogatható a tömegközlekedés, azaz az autózással szembeni alternatíva drasztikus fejlesztése. Ez különösen a vidékieknek és az agglomerációban lakóknak sürgető, mert őket hanyagolta el a leginkább a kormány az elmúlt 12 évben, őket tartotta elsősorban autó-függésben.

Az üzemanyag árak elszállása, és a benzinársapka összeomlása végleg szembesítette az országot a valósággal: az egyéni autózásra alapozott közlekedési rendszer nem csak környezeti és településfejlesztési szempontokból, de már gazdaságilag is fenntarthatatlan.

A személyautó állomány 2010 óta 3 millióról 4 millióra nőtt, ami már nemcsak a fővárosban, de az agglomerációban és a vidéki nagyvárosokban is elviselhetetlen terhelést jelent.

Állítjuk, hogy akár hónapokon belül érdemi előrelépést lehetne tenni, ugrásszerűen lehetne javítani a tömegközlekedés, a közösségi közlekedés használhatóságát. Ehhez olyan válságtervre van szükség, ami a közösségi közlekedés drasztikus fejlesztéséről szól, valamint megfizethető és elérhető alternatívát jelent.

Mindenekelőtt be kell vezetni a havi 5000 forintos, a távolsági helyjegyeket leszámítva minden tömegközlekedési eszközre érvényes bérletet, a klímabérletet. Ez biztosíthatja, hogy a közlekedésre utalt emberek (mindenekelőtt az ingázók) ne szegényedjenek, legalább részben átszállhassanak vonatra, buszra, HÉV-re, aztán helyi járatokra.

Ezzel párhuzamosan azonnali kapacitás- és hálózatfejlesztésre van szükség.

• Kritikus feltételek hiányoznak: elsősorban járművek és munkaerő tekintetében.
• A 3 éve folyamatosan kiüresített és kivéreztetett önkormányzatoknak állami támogatást kell nyújtani tömegközlekedési rendszerük fejlesztésére. Elsősorban vidéken és az agglomerációban, mert itt lehetne a fejlesztés a leglátványosabb.
  • Van, ahol a ráhordó járatok hiányoznak (Érd tipikusan ilyen település), itt ezt a kapacitást kell kiépíteni elektromos kisbuszokkal.
  • Általában óriási tartalékok vannak a kerékpáros hálózat és a kerékpártárolók fejlesztésében, hiszen ennél olcsóbb és környezetkímélőbb közlekedés már tényleg csak a gyaloglás.
  • A sofőrök és a tömegközlekedési dolgozók béremelése nélkül nem lesz vonzó az iparág, a létszámhiány másképp nem kezelhető, enélkül pedig érdemi előrelépés elképzelhetetlen.
  • Számos esetben hiányoznak a P+R parkolók, illetve agglomerációs probléma a horizontális kapcsolatok hiánya, azaz az emberek kifejezetten autóhasználatra vannak ítélve, ha városukból nem Budapestre, hanem egy másik településre akarnak eljutni.

Forrást lehetne találni az elképzelésekre, ha például a MOL és az energiaipari állami cégek teljes extraprofitját a tömegközlekedésre fordítanánk. Vagy ha felemelnénk a multik adóját és bevezetnénk a társasági adó felső, 25%-os kulcsát. Utóbbi a kis- és középvállalkozások versenyképességét egyáltalán nem csökkentené (éppen ellenkezőleg), ellenben a multikat végre kirántaná az adóparadicsomokra jellemző adózási környezetből.”