Miért nem volt víz Postástelepen és Dombosvárosban?
Jó hír a Szent István út „felső” részén (Kálmán, Károly, Jenő, János utcák), valamint a Tátra, Fátra és Korponai utcák környékén élők számára, hogy a vízművek szakemberei érdeklődésemre tisztázták: van elegendő víz, nem ez jelenti az utóbbi hetekben felmerült víznyomás-problémák okát.
Az ÉTV Kft. szakemberei a múlt hét óta gyors műszaki megoldásokkal igyekeznek ellátni a kritikus utcákat, és folyamatosan vizsgálják, hogy miként lehetne növelni a vízforgalmat, miként lehet biztosítani a kényelmes vízellátást. Biztosan már tapasztalták is, hogy a helyzet egyelőre rendeződött.
Joggal merül fel a kérdés, hogy mi változott, miért nem képes a vezetékrendszer az említett környékek lakóinak problémamentes kiszolgálására?
Először is a víziközművek évtizedek óta elhanyagolt állapota rendszerszintű probléma, amire évek óta igyekszünk felhívni a kormány figyelmét, mert országosan beláthatatlan következményekkel fenyeget. Egyáltalán nem véletlen az egyre gyakoribb csőtörés és az egyes munkálatok elhúzódása, hiszen minden egyes üzemzavar (havária esemény) esetén az derül ki, hogy a vezetékeket egyre hosszabb szakaszokon kell cserélni, a megoldás egyre komolyabb beavatkozást igényel. Aki emlékszik a Kossuth Lajos – Arany János kereszteződésre, vagy felidézi, hogy csak az utóbbi hetekben hány csőtörés volt (tegnapelőtt éppen a Murányi utcában), pontosan érzékelheti, hogy a baj egyre nagyobb és nagyságrendekkel haladja meg egy-egy település, vagy szolgáltató teljesítési képességét.
Nem kedvezett az időjárás sem a vízfelhasználásnak, hiszen a szokatlanul száraz és meleg időszak nemcsak a locsolást tette indokolttá a kertekben, de a kerti medencék feltöltése is elkezdődött, így a vezetékrendszer már májusban is a csúcsfogyasztással megegyező igénybevételnek van kitéve. Illúzió lenne azt gondolni, hogy az elkövetkező években szerencsésebbek lehetünk.
Ne felejtsük el, hogy Postástelepen és Dombosvárosban, az elmúlt másfél évtizedben jól működött a szolgáltatás az említett két szűkebb környéken is. Tudni kell viszont, hogy a vízellátás zónákra tagolt rendszerében a szóban forgó (egyébként kettessel jelölt) zóna területileg a legnagyobb, ráadásul itt épült a legtöbb új lakóház és soklakásos társasház(nak kinéző osztatlan közös tulajdon), ami értelemszerűen drasztikusan megnöveli a fogyasztást. Mára nyilvánvaló, hogy az ezt a területet ellátó vezetékhálózat keresztmetszete nem megfelelő. A szivattyúzási és a tárolómedence-kapacitás ugyan még elegendő, de az elosztó vezetékhálózat kapacitása már nem. Íme a sokadik indok, amiért gátat kell szabnunk a megengedett lakásszámnál nagyobb lakóegység számot eredményező kivitelezéseknek, minden négyzetméter be- és túlépítésének. A vízellátás szempontjából ebben a zónában tulajdonképpen azonnal le kellene állítani minden további építkezést, ami a lakosságszám növekedését eredményezi.
Maximális tisztelet a kivételnek, de az elfogadhatatlan, hogy egyes kivitelezők rendszeresen játsszák ki a rendszert, használják ki az építésügyi anomáliákat, és rendszeresen a Helyi Építési Szabályzatban meghatározott lakásszám feletti lakóegységet építenek. Már elindult a folyamat és remélem, hogy hamarosan a konkrét eredményéről is beszámolhatunk, hogy miként tudott az ÉTV Kft. a szolgáltatási területét képező településekkel közösen megoldást találni rá, hogy a szolgáltatónak ne kelljen a megengedett lakásszámnál több bekötési igényt teljesítenie egy-egy ingatlanon. Azaz ahhoz asszisztálnia, hogy nyilvánvalóan több lakóegység fog létrejönni, mint ami engedélyezett lenne.
Ettől persze nem „gyógyul meg” varázsütésre a vezetékrendszer, de az elhasználódását lassíthatjuk, ezzel a havária események bekövetkezésének valószínűségét csökkenthetjük. A túlzott beépítéseknek pedig végre talán úgy is gátat szabhatunk, hogy az építésügyi hatósági jogkör továbbra is teljesen helytelenül, a települések helyett a kormányhivataloknál van.
(A képek forrása a pixabay.com)
