Somogyi, a „jelölt”

Alig ért véget a múlt héten a második júniusi közgyűlés, a gondosan kiválogatott véleményező bizottság már szaladt is felbontani a megismételt Városgazda intézményvezetői pályázatra érkezett pályaműveket, hiszen lesz még egy közgyűlésünk a hónapban, ahol a Városgazda új vezetőjét igyekszik majd a testület második nekifutásra megválasztani.

A városvezetés a fél karját adná, hogy Somogyi Tamás, a Városgazda dilettáns vezetője folytassa, akit a legutóbbi alkalommal emlékezetes módon szavazott le a közgyűlés 2/3-a. Akkor azt írtam, hogy illene érteni a 18-ból 6 szavazati arányból, de a vörös brigádok nem az a csapat, ahol értenének a képviselőtestület egyértelmű döntéséből, így nekifutnak újra.

Somogyinak volt viszont közben egy kérész életű törökbálinti kiruccanása: megpróbálkozott a törökbálinti közterületfenntartó (ott Városgondnokság a neve) vezetésére is pályázni. A lehető legfinomabban fogalmazok, ha azt írom, hogy az alkalmassága Törökbálinton merőben más megítélés alá esett, mint az érdi vörös polip akolmeleg ölelésében.

Egészen fájó kontrasztként, Törökbálinton 13(!) pályázat érkezett a pozícióra, akikből kilenc jelentkezőt meg is hallgatott a véleményező bizottság, közülük heten részt is vettek azon a testületi ülésen, ahol a törökbálinti képviselők új vezetőt választottak. Az érdi „favorit” ugyan részt vett a meghallgatáson, de a kilenc meghallgatott jelölt közül egyedüliként – ismerve a rá érkezett szavazatok számát, elég jó okkal – a testületi ülés előtt visszavonta a pályázatát.
Majd emlékezzünk erre, amikor június 29-én tippem szerint, a lényegében változatlan összetételű érdi véleményező bizottság megint egyedül Somogyit fogja alkalmasnak találni a város legtöbb pénzét elköltő érdi intézmény vezetésére.