Novemberi közgyűlés, újabb mélypontokkal
A novemberi közgyűlést megelőzően került sor a Szociális Munkáért Díj átadására, a teremben személyesen is megtettem, de itt is örömmel gratulálok Vigh Szilvinek!
Három évig tartott, de megszületett a döntés, miszerint az Életfa Egyesület használhatja a volt Bölömbika utcai rendelőt. Ömböli Ági az egyesület képviseletében röviden elmondta a terveiket is, drukkolok nekik, hogy minden úgy teljesüljön, ahogy szeretnék.
Lezárult a településterv (a helyi építési szabályzat) társadalmi egyeztetése, amit két dolog miatt nem szavaztam meg (ha jól emlékszem egyedüliként): a „fehér utat” továbbra is meg akarja építeni a várost vezető többség (a Fidesszel karöltve), illetve a lőtérrel kapcsolatban sincs rendben minden. Ezekről még biztosan lesz szó, mindenesetre jár a köszönet a Főépítészi Főosztálynak, mert rengeteg munkájuk van benne, hogy eljutottunk idáig. Módosult aztán az adórendelet, maradjunk annyiban, hogy annyira kedvesen vezette elő a városi propaganda, ahogy adóemelést ritkán babusgatnak. A lényege, hogy az építési telkek tulajdonosai majd figyeljék a januártól kiszabott összegeket.
A Versenyképes Járások Programban 180.000.000 forintot költhet Érd aszfaltozásra, járdákra és gyalogátkelőhelyekre. Hogy mennyire versenyképesek a magyar járások, azt talán hagyjuk, ennél az összegnél viszont Szűcs Gábor helyesen hívta fel a figyelmet rá, hogy ez a város – és a járási települések – saját pénze, amit elvon, majd kegyesen visszaoszt a kormányt, tehát valódi többletről szó nincs. Én két dolgot tettem hozzá a vitában. Egyrészt hogy ismét sikerült a közgyűlést utólagos egyetértésre kárhoztatni, másrészt ha már gyalogátkelőhelyeket (is) akar a város ebből a keretösszegből finanszírozni, a Cserhalmi utcát vegye előre, mert a Rozsnyói utcai új bölcsőde jelen pillanatban gyalogosan/tömegközlekedéssel minden, csak nem kényelmesen és biztonságosan megközelíthető. A Bajcsyn külön kihívás átjutni, főleg kisgyerekkel, vagy babakocsival, a bölcsődéhez vezető utcákon pedig vagy nincs járda, vagy nem akadálymentes. Nem mellesleg ugyanezt kértem már a projekt indulásakor is, ezidáig nem sikerült megvalósítani, hátha most másképp lesz.
Sürgős előterjesztésként érkezett, hogy ismét támogatjuk a középiskolák szalagavatóinak a terembérletét (mire szavaztunk, a Gárdonyié már meg is volt). Tartalmilag teljesen rendben is van, de mi lepte meg megint a városvezetést? Hogy lesznek idén is szalagavatók? A Városgazdának, mint az Aréna üzemeltetőjének érthetetlenül nagy összegek kerülnek egyébként átutalásra, a három szalagavató (azaz három délután/este) összesen 6.000.000 forint, amit az Ifjúsági Önkormányzat keretéből csoportosít át a város. Nagylelkű az IFÖ felajánlása, de változatlanul nem értem, mi kerül egyetlen szalagavató terembérletén egy saját létesítményben 2.400.000 forintba?
Hogy mennyire mást gondolunk városvezetésről, meg mondjuk a világ dolgairól, az elsősorban a felvilágosításkérések során volt velőtrázó. Simó Károly érdeklődött a – idén már meg sem hirdetett – 2024-es közösségi költségvetésről, mire polgármesterünk elkezdett szemezgetni a tavalyi javaslatok közül. Olyasmiket amik, vagy amikhez hasonlók majdnem, vagy többé-kevésbé megvalósultak. Csakhogy a közösségi költségvetés nem erről szól, ez teljesen idegen a szellemiségétől és a módszertanától, az eljárásától is. Sebaj, idéntől már nem is bajlódnak vele. De mondok egy példát. Előkelő helyezést ért el a javaslatok között az ivókutak (többes szám) kiépítése a városban, ami ugye a megvalósuló projektek között volt említve, hiszen a József téren lesz egy. Ez az, amihez én gyűjtöttem aláírásokat (köszönet a 230+ aláírónak!), aztán egyeztettem a helyszínt és a műszaki paramétereket az ÉTV-vel, akik – nyilván a polgármester egyetértésével – a saját fejlesztési tervükben hamarosan meg is valósítják. Egyelőre ezt az egyet. Ez így ugye minden, csak nem közösségi költségvetés. A többivel nem terhelem az olvasót, ugyanez a track.
Ha már rákérdeztem, csak előkerült a SUMP (Fenntartható Városi Mobilitási Terv). Hogy az október 8-i határidő óta miért rejtegették, vagy most miért nem ismerhettük meg a dosszié lobogtatásán kívül, az továbbra is rejtély. Például az Érdlakó is hónapokkal ezelőtt nehezményezte az ajánlott módszertannal köszönőviszonyban sem lévő megvalósítást. Erről elég talán annyit írnom, hogy hónapokkal ezelőtt, az utolsó „önkormányzati munkacsoport” ülésén még lényegesen jobban emlékeztetett a készülő mobilitási terv egy ajánláslistára, mint bármilyen tervre (olyan pontokkal, mint P+R parkoló Tusculanumban), de teljes kudarc volt a helyi vállalkozásokkal, vagy a civil szervezetekkel való egyeztetés is. Azt meg aztán több, mint lehangoló volt hallgatni, hogy a polgármester lényegében ugyanúgy a fiókjának szánja, mint a Fenntartható Városfejlesztési Stratégiát, a Klímastratégiát, vagy a Környezetvédelmi Programot.
Szintén a felvilágosításkérések között hangzott el a közgyűlés fénypontja, amikor is Harmat Ákos újra felöltötte a bohócsapkát és látványosan borult ki rajta, hogy megkérdeztem tőle, hogy összeegyeztethetőnek tartja-e az általa elkövetett hamis magánokirat felhasználását az alpolgármesteri pozícióval? Városunk időutazója válasz helyett inkább a démonaival és a tévképzeteivel való hiábavaló küzdelmet választotta, mentális összeomlásába látványosan tuszkolta bele az alkalmatlansága okozta összes frusztrációját. Hogy az elhangzott tömény rágalom- és hazugságcunamit a kedvenc Origo olvasmányain kívül honnan szedte, az igazán nem is érdekel, de úgy látszik, ez a vége, ha valakinek Varga András (MSZP) a mentora. A Szövetség Érdért frakciónak természetesen ez a válasz is megfelelt, talán megérjük, hogy a magukra erőltetett csordaszellem helyett egyszer végre a józan eszükre hallgassanak.
A nyomozás mindenesetre folyik, legközelebb majd újra megkérdezem, hogy milyen fejleményekről tud beszámolni az okirathamisító.
Újabb kört futottunk Tóbiás Józseffel (MSZP) és a Szociális Gondozó Központban betöltött állásával, írok majd róla külön, illetve kénytelen vagyok perelni az információkért, mert továbbra is csak a mellébeszélés folyik. Szintén külön posztot szánnék egy januárban esedékes uniós pályázatnak, a KEHOP zöld és kék infrastruktúra fejlesztéséről szóló kiírásának ugyanis számos helyi vonatkozása van, tényleg jó lenne a lehető legoptimálisabban indulni – és nyerni – rajta.
Az „Egyebek” napirendben kérdeztem rá a József téren egy balesetben kidöntött és továbbra sem pótolt fákra (majd egyszer biztos), a Madách utcában közterületen a város által kivágott fák pótlására (majd egyszer valahol máshol biztosan), a SUMP-pal és a fizetőssé váló Stop Shop parkolással kapcsolatban a városi parkolási rendszerre (majd egyszer biztosan), a LIME rollerek „parkolóhelyeinek” felfestésére és a város teljes területén való használatára (előbbi majd biztosan, utóbbira a szolgáltató részéről nincs igény), valamint a novemberi 15-ig megvalósulni beígért, városi részvételre a födémszigetelési programban (ez sem sikerült, de talán majd később).
Tartalmukban tényleg a zárójelekben lévő válaszok hangzottak el.
Így megy ez.