Ne tegyen ki zöld zsákokat!
Most már igazán hullanak a levelek, ezért nem kárhoztatva azokat, akik kitették a zöld zsákokat a következő zöldjáratnak (bár e sorok írásakor hol van még a szombat?), néhány kérés, javaslat a zöldhulladékról.
Mindenekelőtt, hogy a legjobb helye ott van, ahol lehullott a kertben, vagy ahol a fűnyíró levágta. Az avar és a fűnyesedék ajándék a kertnek, nem elszállítandó szemét. A legjobb megoldás a kerti komposztálás, de a sövények, bokrok alatt, a virágoskertben is csodát tesz a mulcs a talajjal és a növényekkel. Tartja a vizet, a nedvességet és szép lassan lebomolva táplálja a növényeket.
A kerti komposztálásról annyit, hogy számos tévhit övezi. Ha kizárólag növényi hulladék és festékmentes papír kerül bele (tehát nem a főtt ételmaradék, húsnyesedék, vagy állati ez-az), akkor szinte kizárt, hogy patkány járjon rá és extrém eseteket leszámítva a szomszédok sem fognak érezni semmiféle szagot. A kerti komposztáláshoz lényegében semmiféle speciális eszköz nem kell, megteszi a használt raklap, a megmaradt fémrács, tulajdonképpen bármilyen keret, amit átjár a levegő és amiben a komposztálandó zöldhulladék meg tud ázni. Sokezer forintos műanyag komposztládát lehet vásárolni, de nem feltétlenül szükséges ahhoz, hogy saját komposztálónk legyen.
A lehullott avart ha nem is hagyjuk érintetlenül (de miért is ne?), a kert végébe halmozva az avarkupac (de a földön hagyott avar is) rengeteg apró és nem is olyan apró élőlény menedéke, élőhelye lesz, arról nem is beszélve, hogy az ősszel lehullott levelek tavaszra töredék részükre esnek össze. Lehúzzák, elfogyasztják a leveleket a talajlakó élőlények, feldolgozza a talaj, azaz a természet teszi a dolgát.
Ha nem hagyjuk a helyén lebomlani, a kerti nyesedék kiváló alapanyag magaságyásokba, bakhátas ágyásokba (hügelkultúra), a földbe közvetlenül beásva komoly mértékben javítja a talaj minőségét és az ide ültetett növények „életkörülményeit”, de a mélymulcsnak is nélkülözhetetlen része.
Egyes kutatások szerint az Európában élő sünök egyedszáma egyetlen évtized alatt 30%-kal csökkent. Az okok között elsősorban az élőhelyük elvesztését és a túlzott vegyszerhasználatból kifolyólag, táplálékforrásaik elvesztését említik. De ugyanezek a vegyszerek (jellemzően növény- és rovarirtók) a sünöket is mérgezik. Ezért fontos, hogy vigyázzunk minden egyes városban élő sünire, akik lassan téli álomba szenderednek. Márpedig számukra az avarkupac, a rőzse, a farakás (vagy ezek keveréke) ideális téli menedékhely. Aki „sünhotelt” akar készíteni, annak nincs is igazán más dolga, mint gallyakból és avarból olyan kupacot kialakítani a kert egy csendesebb részén, ahová a sünök „odatalálnak”.
Ezért és nem csak ezért, az összehúzott avart égetni szigorúan tilos! A kupacba bevackolt sün reakciója veszély esetén az összegömbölyödés, ezért az avar meggyújtása szinte biztosan az oda beköltözött állat fájdalmas halálát okozza.
További rossz megoldás és sajnos létező „szokás” a zöldhulladék kidobása az erdő szélére. Márpedig az így kidobott zöldhulladék is illegális hulladék! A mezőre, út szélére, árokba kidobott kerti hulladék az inváziós (invazív) fajok terjedésének is a melegágya.
És hogy mi történik a kerítés elé kitett zöld zsákokkal és gallykötegekkel? Ezeket az ÉTH szállítja el és a Zöldhatár Kft. dolgozza fel a komposzttelepen. De ők sem titkolják, hogy bármennyire is eredményes a társaság működése, a kizsákolás és a műanyag zsákok kezelése (szakadnak, bomlanak, külön gyűjteni és elszállítani kell a zsákokat, az apró műanyag cafatok pedig rontják a komposzt minőségét) a munkájuk legnyűgösebb része. Aki saját szemével kíváncsi rá, miként folyik a munka a Zöldhatár telephelyén, figyeljék az oldalamat, hiszen alkalmanként üzemlátogatást is szervezek az érdeklődők számára. A legutóbbi eseményről itt találnak képeket.
Meg sem lehet számolni, hány olyan oktató videót lehet másodpercek alatt találni, ami az avar és a kerti hulladék felhasználásának jó gyakorlatait mutatja be. Én is arra kérek mindenkit, hogy felejtsék el a zöld zsákokat, komposztáljanak, mulcsozzanak, hasznosítsák saját kertjükben a tápanyagokat.
A sünökre pedig ahogy a kertben, úgy az utakon is vigyázzanak!
Ha kistestű, vagy rossz állapotban lévő sünt talál, forduljon az Érdi Civil Állatmentők Alapítványhoz (a sünis képeket is nekik köszönöm!), vagy a Tüskeböki Menedék Alapítványhoz, és ha teheti, támogassa is az állatokat mentő, gondozó civilek munkáját!