Nyári zárás – utolsó(?) közgyűlés a nyári szünet előtt
Polgármester úr előszeretettel hivatkozik a közgyűlésre, mint a helyi parlamentre, hát lássuk, mit sikerült a helyi parlamenti idény októbertől június végéig tartó 9 hónapja alatt, a várost vezető frakció kényelmes többségével felmutatni. Bár a kényelmes többségről annyit, hogy ugyan alig valakinek tűnt fel, de a júniusi közgyűlésen a polgármester előterjesztését a saját frakciója (egy része) buktatta meg!
A nyári szünet előtti utolsó közgyűlésen egy meglehetősen kellemetlen betegség miatt nem tudtam részt venni, nagyjából megnéztem a felvételen, így ez a bejegyzés az évadértékelő is. Egy olyan évadé, amire az „elégséges” a kifejezetten pontos minősítés.
Mert a működés egy vicc. Össze-vissza összehívott rendkívüli ülések, rendkívülinek meghirdetett rendes ülés, újraszavaztatás, amíg ki nem jön a városháza II. emeletének megfelelő eredmény, napirendre sem engedett előterjesztések, meg még sorolhatnám.
Hogy rögtön az évad mélypontjával kezdjem, ez egy januári arany pillanat volt. Jelesül a visszaváltható palackok külön gyűjtését lehetővé tévő, oszlopra szerelhető gyűrűk telepítéséről szóló előterjesztésem leszavazása. Ebben a vitában a polgármester által magára hagyott két alpolgármester valódi kabaréba illő előadása sokunkat elszórakoztatott a teremben és a képernyők előtt is. Tényleg érdemes visszanézni, egy siralom.
Itt tekinthető meg (klikk), utána leszavazzák a tanácsnoki beszámolóról szóló előterjesztésemet, az is tanulságos.
Az ígérgetések ellenére kilenc hónap, háromnegyed év nem volt elég a favédelmi (fás szárú növények védelméről szóló) rendelet közgyűlés elé terjesztésére. Tényleg Varga Illésnek van igaza, akivel évek óta próbáljuk átvinni, hogy érkezzen meg a város a XXI. századba, de neki Varga András (MSZP) kabinetfőnök megmondta, hogy nincs rá akarat. Mármint a részéről nincs.
Ugyanígy nem készült el az új Szervezeti és Működési Szabályzat, és folytatódik a közösségi költségvetés elszabotálása. Még szerencse, hogy egy PR-cikkre volt erő az érdi újságban, miszerint „új erőre kapott”. Konkrétan bő fél év alatt sikerült felállítani a beérkezett szavazatok alapján a projektek sorrendjét. Akármi legyek, ha egy óra alatt nem végzett volna vele bárki.
Akadozik a Településterv, a SUMP-tól (Sustainable Urban Mobility Plan) előre félek, egyelőre annyit tudunk róla, hogy az alpolgármester már akár 16 emberrel is beszélgetett róla a városban. És ha már mobilitás. Az M7 bővítésével kapcsolatban hosszú hónapokon keresztül nem volt hajlandó a város szóba állni az itt élőkkel. Ahogy lassan minden másban, itt is a tudomásul vétel lehetősége jutott bárkinek. Pedig akadt olyan ingatlantulajdonos is, aki hiába vásárolt az ősz folyamán (már javában zajlott a tervezés) éppen itt ingatlant, majd kezdett egy energetikai beruházás előkészületeként tetőfelújításba, az ingatlanát ki fogják sajátítani, mert a helyén víztározó lesz. Novemberben jeleztem, hogy emberi sorsokról van szó, kezdődjön el a vita, a véleményezés kinyitása. Májusig vártak vele.
Persze az évről évre visszatérő, vagy időszakos előterjesztések megszületnek, hiszen a kollégák (ha hagyják) teszik a dolgukat a hivatalban és az intézményekben, de a progresszív gondolat, pláne cselekvés általában elkerüli a városházát. Szerénytelenség nélkül, nagyjából azok az előterjesztések jelentettek bármi előrelépési szándékot, amiket én vittem a testület elé (Való Viktornak is voltak próbálkozásai), de ezek is jórészt olyan kezdeményezések, amik már rég megvalósulhattak volna, ha nem tartom magam az előző ciklusban a frakciófegyelemhez. Amiket a frakcióban korábban leszavaztak, vagy elgáncsoltak, azt nyilvánosan már nem mindig merték megtenni.
Amikor (sokadjára) tiltakoztam a fészkelési időszak ormótlan gallyazásai ellen, vagy amikor (sokadjára) futottam neki, hogy vezessük ki a deltametrin nevű idegmérget a szúnyoggyérítésből, a városháza erejéből annyira futotta, hogy ez a polgármesternek nagyjából mindig pont aznap / előző este jutott eszébe. Aztán megírtam az előterjesztéseket, mert döntést hozni annyira azért nem akartak róluk, amiket legalább megszavaztak. Utóbbinak kifejezetten örülök.
Számomra továbbra is érthetetlen, botrányos és óriási csalódás (lehet még az MSZP/DK köreiben csalódni?), hogy a „fehér útnak”, ennek a minősíthetetlen rombolásnak és panamának hangos támogatói lettek a többségi frakcióban.
Általános érzés, hogy a város nem működik, és ennek nem kizárólag a valóban gusztustalan kormányzati elvonások az oka. Legalább öt éve megmondtam, hogy a Varga András kabinetvezető képességeire épített városvezetésnek csak a földbeállás lehet a vége. Alig valaki hitt nekem, aztán szeptember legvégén meg történt, ami történt. Most itt az eredménye. A vörös polip pedig csak települ rá egyre gátlástlanabbul a városra, de erről majd később.
És akkor a legutóbbi közgyűlésről két gondolat.
Az egyik, hogy a költségvetés módosításában kommentár nélkül átment egy olyan 600 milliós visszafizetési csomag (összesen lényegesen több ment a levesbe), amivel ugyan teendő már nem tudott lenni, de ez arról szól, hogy miket nem sikerült a városnak megvalósítania. 600 millió elvesztegett forint még úgy is, hogy ezek nyilvánvalóan kötött felhasználású pénzek. Különösen fáj a Romics projektből visszafizetett 72 millió (54 millió + ÁFA). Adott egy forráshiányos ágazat, egy a város által fenntartott, de alig finanszírozott intézmény, ahol rengeteg indokolt és kötelező beszerzés jelen pillanatban is megoldhatatlannak tűnik. És mit tesz a város? Először csökkenti a szakrendelő eddig is alacsony önkormányzati forrását, majd eldob egy 72 millió forintos pályázati maradványösszeget.
A másik pedig a Sport Kft. Egy fejlettebb politikai kultúrában nagyobb vihart kavart volna, ha saját frakciója buktatja meg a polgármester előterjesztését. Nagy kár, hogy nincs érdi média, csak egy éppen most megszavazott média osztály a polgármesteri hivatalban, mert akkor talán hallott volna róla a város, hogy pontosan ez történt. Hogy ennek ne lett volna hírértéke, ne hozott volna klikkeket? Dehogynem hozott volna.
Ahogy aztán hallom, az évadnak egyébként mégsincs vége, csodák csodája, további rendkívüli közgyűlés(ek) várható(k). Meglátjuk.