Végre SUMP Érden is

Hosszú évek vergődését követően, végre folyik az érdi SUMP (Sustainable Urban Mobility Plan) kidolgozása, ma az ún. önkormányzati munkacsoport ült össze első ízben. Ez a mobilitási terv határozza majd meg a következő legalább évtized közlekedéstervezési és szervezési irányait, ebben fektethetők le a város törekvései a közösségi és megosztott közlekedési eszközök, a kerékpáros mobilitás és persze a gyalogos közlekedés tekintetében is. Az autókat majdnem kár is külön említeni, kihagyhatatlan része természetesen (én is vezetek, még mielőtt…).

A kiírást megnyerő Ex Ante Tanácsadó Iroda a képviselők, a bizottsági tagok és a hivatal ajánlásait, meglátásait gyűjtötte össze. A következő hetekben kerítenének sort szakmai és civil egyeztetésekre, illetve folyik egy – nem mindenki szerint hibátlan – online kérdőívezés a lakosság körében. Ma kifejezetten kértem, hogy ne kizárólag külön csoportokban kerüljön majd sor ezekre az egyeztetésekre, hiszen igenis egy asztalnál a helye a mérnököknek, a közlekedési szakembereknek, a politikai döntéshozóknak, valamint a civileknek és a piaci, gazdasági szereplőknek is. Az agglomerációs mobilitás, a környezet-, táj- és térhasználat olyan komplex kérdései a városi létnek, amit nem is lehet csak egy-egy település közigazgatási határán belül értelmezni.

Ma is szóba került több tucat olyan kérdés, amik jelentős részét már a Fenntartható Városfejlesztési Stratégia is taglalta, vagy a közösségi gyűlés is megfogalmazta fejlesztési igényként, javaslatként. Utóbbit, illetve az erre épült egyetemi szakszemináriumi felmérést is a készítők figyelmébe ajánlottam, hiszen a SUMP munkatervként majd nagyon is kell, hogy épüljön a korábban elkészült stratégiákra. Beszéltünk tehát a parkvárosi kötött pálya álmától a P+R-eken és a midibusz hálózaton át a gyalogátkelőhelyek hiányáig sok mindenről, a munkaanyag októberre kellene, hogy elkészüljön, addig számos lehetőség lesz még az akciótervet alakítani, pontosítani.

Gondolhatunk egymásról bármit – az én viszonyom sem felhőtlen a közgyűlés egyes tagjaival -, de hol van ilyenkor az állampárt helyi csapata? Hol volt egyébként a képviselő-testület fele? A Fidesz ugyanis egyetlen képviselője, vagy bizottsági tagja sem érezte úgy, hogy ott kellene lennie ezen a munkamegbeszélésen, ahogy a képviselők fele ugyanígy más elfoglaltságot talált magának. Márpedig a SUMP – ahogy a szintén régóta akadályozott SECAP (fenntartható energia- és klíma akcióterv), ZIFFA (zöldinfrastruktúra fejlesztési és fenntartási akcióterv) és ITVT (integrált települési vízgazdálkodási terv) is – mindannyiunk, főleg gyermekeink, unokáink közös ügye.

A munkacsoport mai megbeszélésén a következők javaslatokat tettem:

• A Tárnoki út és a Szőlőhegyi út olyan új tengely lehet a városban, ami új kihívásokat is fog magával hozni (főleg az útvonal mentén lakók számára), de mind Érd, mind Tárnok számára szinte kötelezően kihasználandó lehetőség.
• Sajnálatos, hogy kevés az okos zebra a városban, de még fájóbb, hogy még a legforgalmasabb utakon is alig van gyalogos átkelőhely.
• A vasúti megállókat kivéve (nagyállomás, Tétényliget), értelmetlen a város szélére P+R parkolókat álmodni, ugyanis a tömegközlekedés elégtelensége miatt nem lehetne majd onnan bejutni a városközpontba, vagy a munkahelyekre.
• Méregdrága P+R parkolóházak helyett a közösségi közlekedésre lenne érdemes költeni, minél inkább szolgáljuk ki az autós közlekedést, annál több autó lesz az utakon.
• Feltétlenül meg kell találni azokat az édesanyákat, akik kisgyerekekkel, babakocsival közlekednek a városban, hiszen ők aztán igazán tudják, hol és miként (nem) lehet közlekedni.
• Mivel a Budapesti Közlekedési Központtal is van közös felület és lesz közös tennivaló, ki kellene nyitni a BKK-hajók útvonalának meghosszabbítását Érdig, sőt Százhalombattáig. Nemcsak egy új közlekedési útvonal csillapíthatja az ingázás zsúfoltságát, de – természetesen maximálisan ügyelve az ártéri erdőkre és az élővilágra – attrakciónak sem lenne utolsó.
• A MÁV-nál el kellene érni, hogy az IC-k álljanak meg Érden. Bővítik az M7-est, egyebek között azért, hogy könnyebben le lehessen jutni a Balatonra, de nem állnak meg az intercity-k egy 80.000-res városban.
• Végül pedig nem szabad elfelejteni, hogy a SUMP nem kizárólag műszaki, vagy forgalomtechnikai anyag, ezért kifejezetten hangsúlyos szerepet kell szánni a szemléletformálásnak. Meg kell teremteni a lehetőségét és rá kell venni minél több itt élőt, hogy az autó helyett más közlekedési eszközöket válasszon. Fel kell karolni az elektromos kerékpározást, a „biciklibusz” kezdeményezéseket és tulajdonképpen mindent, amitől kevesebb autó kényszerül az utakra.

Én kíváncsian várom a folytatást.