Érd MJV januári közgyűlése

Gyötrelmes közgyűlésen vagyunk túl, hiszen amit a mai közgyűlésen a városvezetők előadtak, azért kis túlzással én szégyelltem magam. Nem irigylem a többségi frakció tagjait, hogy ehhez a fájóan alacsony színvonalhoz kell alkalmazkodniuk, nem véletlenül záporoztak a részükről a „tartózkodom” gombok, amikor az elvárás a „nem” lett volna. Ezt nagyra értékelem és köszönöm nekik! Hogy még világosabban fogalmazzak, így jelezték a politika nyelvén, hogy hiába a frakciófegyelem, ők egyetértenének azokkal az előterjesztésekkel, amiket a városháza II. emelete (ún. kabinet) éppen leszavaztat velük. Csőzik László annál lényegesen rutinosabb politikus, hogy ne tudta volna a napirendet úgy összeállítani, hogy teendőire hivatkozva ne tudott volna a bohózat előtt távozni.

De mik is voltak ezek az előterjesztések?

Leszavazták a Környezetvédelmi Alap újraalkotására tett kísérletemet, hogy valóban környezetvédelmi célokat szolgálhasson. Leszavazták hogy elkészüljön városunk fakatasztere (fa vagyonleltára), sőt azt sem tudták támogatni, hogy a forgalmasabb közterületek szemeteseire „palackgyűjtő gyűrűk” kerüljenek a visszaváltható üveg, alumínium és műanyag palackok egyéb kommunális hulladéktól elkülönített gyűjtésére. Tettem rá egy kísérletet, hogy a jelenleg DK-s politikai kifizetőhelyként működő tanácsnoki cím legalább valamiféle teljesítménnyel járjon (annyiról lett volna szó, hogy a tanácsnok három havonta számoljon be az elvégzett tevékenységéről), de természetesen ez sem találkozott a többség akaratával. A polgármester ígéretével ellentétben, a fás szárú növények védelméről szóló rendelet nem érkezett meg, kérdésre válaszolva már időpontot sem mertek mondani. Ahogy szintén nem sikerült az új Szervezeti és Működési Szabályzatnak sem napirendre kerülnie, majd egyszer.

Nem csodálkoztam azon sem, hogy a képviselők tiszteletdíjának emelését egyedül én nem szavaztam meg. Aki olvasta az egyébként ma elfogadott éves képviselői beszámolókat – tisztelet a valóban létező kivételeknek -, az pontosan érti, hogy miért tettem így. Nem kis munkája lesz benne a kommunikációs teamnek, mire valami vállalhatót rajzolnak néhány képviselő leadott beszámolójából.

Az eddig néma levente Harmat Ákosnak mára sikerült valamiféle narratívát összeállítani, de nem mondom, hogy nem vették észre a szomszéd épületben is, hogy Harmat Ákos magyar hangján a mai ülésen különösen szalonképtelen Varga Andrással beszélgetek. A mélypontra akkor jutott el a tesze-tosza próbálkozás, amikor a közösségi költségvetés megfeneklését firtató kérdésre válaszul, az alpolgármester négy hónappal a hivatalba lépését követően az ellenzékbe került képviselőn (rajtam), meg a hatodik éve ellenzékben ücsörgő, fideszes Simó Károlyon próbálta számonkérni a közösségi költségvetés zátonyra futtatását. Eddig nem vette észre, hogy lenne vele teendője. Maradjunk annyiban, hogy semmiképpen sem az „alkalmas” szó az, ami eszembe jut Harmat Ákos produkciójáról.

Hangzott el ma finom utalás, hogy a felvilágosítás kérés (helyben ez felel meg az interpellációnak) intézményét az új SZMSZ-ben (majd, ha lesz egyszer) megváltoztatják. Kényelmetlen is olyan témákról beszélni, amik még nem kerültek kitisztázásra a termelési jelentésekben. Ma ezeket tudtuk meg jómagam és Való Viktor kérdéseire válaszként:

• Három küzdelmes év alatt talán sikerült szerződést kötnie a városnak a LIME elektromos roller szolgáltatóval. Egyelőre még hegyekben állnak ugyan a lemerült rollerek a VMG-nél és a szolgáltatási terület továbbra is meglepően szűkre szabott (Tusculanum és Dombosváros Szent István és Lőcsei úton „túli” része, valamint Fenyves-Parkváros nem rollerezhető), de az elmaradt közterülethasználati díj már megérkezett.
• Hiába ígérték, nem lesz zöld, vagy klímavédelmi biztosa a városnak. Palkó Zsolt helyét akkor is nehéz lenne betölteni, ha lenne rá akarat, de még csak az sincs.
• A Krause Kft. által befizetett 47 millió forintból a Könyvelő utca elkészült, más egyelőre nem. A minaret felújítása ebből a keretösszegből is elmaradt (év végéig szólt az elhangzott ígéret), már vállalás sincs rá, időpont meg végképp.
• Az M7 három sávosra bővítésének részleteit továbbra is homály fedi, annyi nyilvánvaló, hogy a sikerpropaganda nem fog elmaradni. Ritkán örül városvezetés ennyire, ha kétszer kettő helyett kétszer három sávos autópálya vágja ketté a városát – természetesen az érintett lakók megkérdezése nélkül.

További kérdéseimre megtudtam, hogy a parkolási rendelet lehetőségét vizsgálgatják, a traffipaxok kihelyezése készülget, a tusculanumi templom melletti járdát majd egyszer biztos kijavítják a Gárdonyi utcában, a Tárnoki úton a szanaszét sarazott murvás padka helyreállítását pedig megvizsgálják.

A demokratikus deficit csúcsára aztán akkor érkeztünk el, amikor a zárt ülésen a Sport Kft. ügyvezetőjének megválasztását tárgyaltuk. Ezt a napirendi pontot egyébként a közgyűlést megelőző délután sikerült feltölteni, ilyenkor messze nincs meg az az érzékenység, mint ha a képviselők kérdezni szeretnének. A lényeg, hogy az új ügyvezető megválasztása nem kapott elegendő (minősített) többséget a szavazáskor (9 igen – 5 nem – 1 tartózkodás), néhány perc gondolkodás után viszont rendkívül elegánsan újraszavaztatta az ülést levezető alpolgármester. Én ekkor inkább kijöttem a teremből, de csodák csodájára másodjára meglett a szükséges szavazatszám. Félreértés ne essék, a megválasztott új ügyvezető teljesen biztos, hogy remekül el fogja látni a feladatát, a probléma az eljárással, a módszerekkel van.

Végül egy jó hír: kísérletet tesz végre a város a szilveszteri tűzijáték betiltására. Ezt őszinte örömmel fogadom, egyedül azt fájlalom, hogy nem volt meg ugyanez az akarat, amikor – ha jól emlékszem – négy évvel korábban ugyanezt felvetettem.

Az ülésen egyébként viszonylag sok szó esett az illegális hulladékról, elsősorban a Környezetvédelmi Alap új tervezetének elutasítása miatt. Az alapvető kontextus arról szólt, hogy erre aztán mennyit költ a város. Nos, erről egy külön posztban szeretnék majd beszámolni.