Néhány szó a gallyazásokról

Az utóbbi napokban ismét többen kerestek meg felháborodva a gallyazások miatt. Hívtak többek közt a Liptói és a Hunyadi utcákból, de sajnos azt kell mondanom, hogy alkalomról alkalomra, utcáról utcára ugyanaz a helyzet.

Gallyazásra két okból kerül sor. Egyrészt törvényi előírás, hogy a vezetékektől milyen távolságra kell az ágaknak lenniük, másrészt megfelelő útszélességet kell biztosítani például a szemétszállító járműveknek, de a téli sószórásnak is (ezt hívják űrszelvény vágásnak). Amit az áramszolgáltató megrendel és amit az ÉTH kér/jelez, általában egyszerre teljesíti a Városgazda, vagy az alvállalkozója. Olyan is előfordul, hogy az áramszolgáltató saját alvállalkozója dolgozik, de a végeredmény mindig hasonló.

A gallyazások során két szempont kerül szembe egymással. Egyrészt a kivitelező minél gyorsabban haladna, adott időegység alatt, minél több utcával végezne. Másrészt az utcák lakói – kiváltképpen akik maguk ültették, gondozták az egyébként közterületen lévő fákat – azt várnák el, hogy esztétikusan, a növények épségére maximálisan ügyelve történjen a beavatkozás. Kevés kivételtől eltekintve, jellemzően az első szempont érvényesül. Így amikor egyszerre szabadítják ki a vezetékeket (nem akarom elviccelni, de képzeljék el, hogy mi lenne, ha vezetékszakadás miatt nem lenne Digi) és vágják az űrszelvényt, sajnos azt kell mondanom, hogy a legtöbbször joggal szörnyülködnek a lakók. Bár a munka alapvetően kertészeti felügyelet mellett folyik, és amikor bejelentés érkezik, szinte kivétel nélkül ki is mennek a helyszínre a Városgazda érintett vezetői, a konfliktus tulajdonképpen folyamatos.

A megoldás egyrészt az tud lenni, ha az ingatlantulajdonosok, az ingatlanok használói maguk gallyazzák le a telkük előtt lévő fákat, bár ez több méteres magasságban meglehetősen körülményes, veszélyes, vagy drága lehet. A másik a szűk utcákhoz alkalmazkodó fajtaválasztás, tehát alacsonyabb, kisebb lombkoronával rendelkező fák ültetése. Ebben a tekintetben a csere lehet fájdalmas, hiszen alig valaki válna meg egy évtizede, évtizedek óta az utcán élő fától, aminek ráadásul biológiai, ökológiai értéke is óriási.

Tegnap egyeztettem Csőzik Lászlóval Érd az őszre lényegében már elkészült, de a következő év jogszabályi változásai miatt pontosítás alatt lévő, új favédelmi rendeletéről. Nincs köztünk semmiféle nézet-, vagy szándékkülönbség, hogy ez a korábbinál lényegesen szigorúbb legyen a kivágásokkal, illetve a pótlási kötelezettségekkel kapcsolatban, jelenleg viszont két részlet további gondolkodás tárgyát képezi. Az egyik a fészkelési időszakban történő kivágás, a másik pedig éppen a gallyazások. Ugyan van különbség magán-, illetve közterületen élő fa között, de a jelenlegi gyakorlat nem jó, ezen feltétlenül változtatni kell. Ahogy elkerülhetetlen a fakataszter elkészítése, a védett fák/növények listájának jelentős bővítése, valamint a városi főkertész pozíciójának létrehozása és betöltése is. Igyekszünk megfelelő és hatékony megoldást találni, hiszen ez mindannyiunk érdeke, ezt diktálja a józan ész. Egyáltalán nem elhanyagolható szempont, hogy a fák a város vagyonának részét képezik, így a kataszteri felmérést követően az okozott esetleges kár is könnyedén forintosítható. Az új rendelet pedig várhatóan a decemberi közgyűlés napirendjére kerül.

(A kiemelt kép forrása a pexels.com)