LevenDuna: a fennsíktól a Duna-partig
Szombaton kezdtük el a LevenDuna túraútvonal jelzéseinek felfestését az Esztergályos utcától indulva. Az Érdi Környezetvédő és Városszépítő Egyesület tagjai és a VMG diákjai a Természetbarát Sportszövetség irányításával festették fel a sárga csík és a lila hullám jeleket, kezdetként a honvédségi terület kapuja és a botrányos „fehér út” között.
Amikor két-három évvel ezelőtt megálmodtam, hogy a fennsíktól, a levendulástól a Dunáig alakuljon ki egy összefüggő és hosszú távon is megőrzendő zöldterület, már elsőre az volt az egyik kuriózum, hogy ez meg tud úgy is valósulni, hogy kizárólag Érd közigazgatási határán belül maradunk. Jelen pillanatban egy ilyen nyomvonal valósul meg, de a túrajelzésekkel sóskúti, tárnoki és százhalombattai célpontokat is feltétlenül érdemes lesz bekötni. A nagyjából 16 kilométeres útvonal most kettős jelzést kap.
Az országos túrahálózatba sárga csíkkal kerül be, ez a valamivel hosszabb jelzés a Biai-erdőtől fog a Sánc-hegyen (már Százhalombatta területén) álló keresztig tartani. A lila kettős hullámmal jelzett LevenDuna pedig az Esztergályos utcától a Csónak utca végéig, a Duna-parti tanösvényig.
A nevet nem én találtam ki (ez korábbi főépítészünk érdeme), azzal viszont hadd büszkélkedjek el, hogy nemcsak az útvonalat jártuk le először együtt néhány kollégával, de az egyedi turistajelzés színe és formája nekem jutott eszembe.
A jelzés földtörténeti korokat, természetvédelmi területeket és kulturális, sőt szakrális emlékeket is köt össze. A fennsík miocén kori szarmata mészkövétől jutunk el a Fundoklia-völgy neander-völgyi vadászterületén át az óvárosi római és török emlékekig, valamint a pannon agyag Magaspartra. Az Érd-Sóskúti fennsík fenyvessel borított és sztyeppei réteken átvezető ösvényeitől jutunk le egy ártéri erdőig, útközben a Szent Mihály templomot és Bogner Mária Margit sírhelyét is érintve.
Az útvonal az egyre népszerűbb nordic walking edzésekre is tökéletes, illetve némi nyomvonal-módosításokkal túrakerékpárral is járható lesz. Igazi értéke a változatosság, illetve hogy egy rövidebb „városi” szakaszt leszámítva, végig zöldterületen halad. A levendulástól a Szilvafás-parkon át tudunk eljutni a Fundoklia-völgybe, onnan a Bíbic utcán szeljük át a lakott részeket, elhaladunk a gyalogos aluljárónál az egykori iskolakert mellett, tovább a gyümölcsösök mentén a Mély útra, végül a Beliczay-szigeten érünk ki a Dunához (ahonnan aztán érdemes felmenni a kilátópontokig). Az útvonal megszületése egybevág azokkal a civil elképzelésekkel amik a fennsík és a levendulás szépségeinek bemutatását, értékeinek megmentését célozzák. A fennsík egyik alig ismert kilátópontját például szívesen keresik fel a kirándulók, kutyát sétáltatók, bár épp erről a pontról látszik fájóan jól a Dongwha sóskúti üzeme.
A már felfestett szakaszon is található olyan kis tisztás, ahol levendula- és fenyőillat van az árvalányhajas területen, egészen mesebeli. Amikor „fejlesztésekről” beszélünk az útvonal mentén, természetesen eszünk ágában sincs bármilyen természeti értéket tönkretenni.
A fentebb felsorolt pontokon minimális beavatkozást (sem) jelentő erdei tornapályát, tanösvényt, illetve rekreációs, szabadidős célokra alkalmas parkokat szeretnénk kialakítani. Ahogy a Darukezelő utcai park esetén is tesszük, kizárólag széles társadalmi egyeztetést követően.
Az útvonal néhány héten belül felfestésre kerül teljes hosszában és felkerül minden természetjáró oldal és alkalmazás térképeire. Biztos vagyok benne, hogy hamar népszerűvé fog válni, sőt már a folytatását tervezzük. Tárnok és Sóskút felé, a százhalombattai komphoz, a Czabai-kert, aztán a Papi földek felé, illetve a Duna-parttól a Sulák-patak mentén számos lehetőség kínálkozik. Kicsit távlatosabb cél a teljes fennsík Natura 2000 területbe vonása, illetve elkezdtük kidolgozni egy natúrpark koncepcióját, aminek éppen a mészköves-levendulás fennsík és a Dunáig tartó természeti és kulturális értékek lennének a központi elemei. Ennek a részleteivel is hamarosan jelentkezni fogok.