Miért fontos, hogy védett legyen a Gyöngyvirág utcai erdőfolt?

Bár kertvárosnak hirdetjük és gondoljuk magunkat, közismert, hogy más városokkal összehasonlítva siralmasan állunk közparkok, közösségi zöldterületek tekintetében. De ugyanilyen szomorú a helyzet, ha az erdőként nyilvántartott területeinkre gondolunk. Hiszen Érd közigazgatási határán belül kizárólag a Beliczay-sziget és a Tárnoki út végi terület azok, amik erdőként szerepelnek az ingatlan-nyilvántartásban.

Az érdligeti park, a még csak alakuló Papi földek, illetve természetvédelmi területeink örömteli, hogy léteznek, de az egykori Hamzsabégi-erdőből szinte semmi nem maradt Érd területén. Ilyen utolsó mohikánnak tekinthető a Czabai-kert és ilyen az az összefüggő erdőnek is látszó terület, ami a Vincellér, a Gyöngyvirág és a Facélia utcák mentén található. Jelen pillanatban négy egymás melletti telek van önkormányzati tulajdonban, ezek összefüggő területet is alkotnak a Gyöngyvirág utcában, így kezdetben ennek a területnek a helyi védettség alá helyezésére tettem a napokban javaslatot. Figyelembe véve az 1996. évi LIII. a természet védelméről szóló törvény rendelkezéseit, két további cél lehet elérhető. Egyrészt a megfelelő dokumentáció összeállítását követően, magasabb szintű (nem csak helyi) védettség elérésére sem tűnik lehetetlennek, ennek érdekében a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságánál lesz szükséges eljárnunk. Másrészt pedig 

feltétlenül meg kell fontolni a terület növelését, hiszen az önkormányzati ingatlanokkal összeérő beépítetlen telkek erre remek lehetőséget kínálnak. 

Akár Csőzik László Ágostházy államtitkár úrral folytatott megbeszélése is reményt adhat, hiszen a védett terület növelése szorosan illeszkedne a zöldövezeti stratégiánkba és a város klímastatégiájában nevesített célkitűzéseink elérését is támogatná.

Természetesen csak olyan szabályozást és változtatást tudok elképzelni, ami nem okoz hátrányt a város számára, hiszen a magántulajdonban lévő ingatlanokon már kiadott építési engedélyek és szerzett jogok, esetleges kártérítési igények okozhatnak bonyodalmakat, így rendkívül körültekintően, minden érintett megelégedésére szükséges eljárnunk. Ugyancsak sürgős intézkedéseket kell tennünk a védett területbe be nem vonható, de még menthető faállománnyal rendelkező ingatlanok esetén.

Ezért indítványoztam városunk jegyzőjénél, hogy a védett terület kialakítására, illetve a terület határának kijelölésére alakuljon egy munkacsoport a hivatalban, ezzel párhuzamosan pedig társadalmi egyeztetést is indítsunk. A LevenDuna útvonal menti zöld fejlesztéseket és a Darukezelő utcai klímabarát park kialakítását kiválóan tudná kiegészíteni egy természetes állapotában meghagyott erdőfolt, ahol egyre több madár és kisemlős talál otthonra és ami igazi városi erdőként létezhetne. Itt a Gyöngyvirág utcában egy tanösvénynél komolyabb beavatkozás véleményem szerint csak ártana a területnek, ezért a cél az lenne, hogy a jelen pillanatban is természetközeli állapotban lévő terület ebben a minőségében garantáltan meg is maradjon. Aki ránéz a műholdképen, pontosan látja, hogy a fákkal borított terület egyre zsugorodik, a környék építkezései nem kímélik az erdőfoltot, a házhelyek egyre több fa kivágását jelentik, egyre több telken marnak bele az egybefüggő fás területbe. Ezért lenne szükséges a védett terület kialakítása, a környék minél több telkének, helyrajzi számának bevonásával, illetve a további építkezések esetén a lehető legnagyobb szigorral kell eljárnunk, ami a fakivágásokat illeti.

A fejleményekkel kapcsolatban természetesen jelentkezni fogok, abban a tekintetben feltétlenül bizakodó vagyok, hogy az első lépésre (azaz a négy önkormányzati ingatlan védetté nyilvánítására) belátható időn belül sor kerülhet.