A kémiai szúnyoggyérítés a múlt: lépjünk előre!
Mint elkötelezett zöld politikus, nem tehetem meg, hogy a ma esti légi vegyszeres, kémiai szúnyoggyérítés okán, ne osszam meg a véleményem a város és a környék közvéleményével.
Mindenekelőtt leszögezném, hogy a szúnyoggyérítés néhány éve alapvetően a katasztrófavédelem feladata, az ő tevékenységüket egészítik ki a települések további gyérítések megrendelésével. A ma esti légi, kémiai gyérítést nem a város rendelte meg, igaz ugyanakkor, hogy le sem mondta.
Egyre többen tudják, hogy a szúnyogok gyérítésének biológiai és kémiai módszerei léteznek. Biológiai módszerrel a szúnyogok lárváit lehetséges irtani (gyéríteni) tenyészhelyeiken, a kémiai módszerek pedig a már kikelt, repülő szúnyogok ellen hatásosak. Viszont nem kizárólag rájuk veszélyesek. Számos tanulmány figyelmeztet a kémiai gyérítéskor használt idegméreg, a deltametrin kockázataira. A deltametrin ugyanis – ellentétben a biológiai hatóanyaggal, ami kizárólag a csípőszúnyogok lárváival végez – valamennyi rovarra és vízi életformára, elsősorban a halakra is veszélyes.
A légi gyérítésről számos alkalommal bebizonyosodott, hogy hatékonysága erősen kérdőjeles, elsősorban pszichológiai okokból gondoljuk hatékonynak, bár a levelek alatt tanyázó szúnyogokat aligha éri el a levegőből kiszórt idegméreg. Sok minden mást viszont annál inkább, a legnagyobb kockázatot pedig értelemszerűen a széljárás, a módszer viszonylagos kiszámíthatatlansága jelenti.
Magyarországnak évtizedes lemaradása van a biológia módszer bevezetésében és általános alkalmazásában. Nyugat-Európában éppen fordított a biológiai és a kémiai védekezés aránya, itthon 98%-ban kémiai módszert alkalmaznak, nyugaton szinte kizárólag biológiait és valóban kizárólag járványvédelmi, vagy kiemelten magas csípésszámokat produkáló időszakban vetik be a kémiai irtást. Akkor is földről, hiszen ez pontosabb, koncentráltabb vegyszer kihelyezést tesz lehetővé. A módszereket tekintve még déli szomszédaink után is kullogunk, hiszen például Szerbia is sokkal előrébb tart a biológiai módszer alkalmazásában, mint Magyarország.
Joggal merül fel a kérdés, hogy mire várunk?
Nos, a nem meglepő válasz, hogy a biológiai módszer bevezetése drága és nem megy egyik napról a másikra. Szisztematikus munkát igényel, aminek a nyomait nehezen lehet felfedezni az államivá tett védekezésben. A szúnyogok tenyészhelyeinek feltérképezése évekig tartó szakértői tevékenységet feltételez, amihez szemléletváltásra is szükség van, hiszen a lakosság együttműködése nélkül a biológiai módszer önmagában nem lesz hatásos. A szúnyogok jelentős része ugyanis a kertekben, udvarokon pangó vizekben kel ki, innen árasztják el a településeket. A le nem fedett esővízgyűjtők, a kerti tavak, a gumiabroncsban, egyéb műanyag felületeken megmaradt pocsolyák mind kiváló tenyészhelyek a csípőszunyogok számára. Egy virágtartóban megmaradt pangó vízben is több száz szúnyog kelhet ki. A kertekbe viszont a földi, kémiai gyérítés ugyan el-elér, de a biológiai módszer aligha.
Arra a bizonyára sokakban felmerülő kérdésre, hogy országosan miért nem áldozott a kormány a biológiai módszer bevezetésére és a kémiai gyérítés fokozatos kivezetésére, meglehetősen nehéz válaszolni. A deltametrint gyártó és forgalmazó, azt előszeretettel alkalmazó lobbi számára bizonyára nem káros, ha nem történik meg a paradigmaváltás.
De térjünk a városvezetők felelősségére és a városlakók kényelmére. Egyre kevésbé van vita abban a tekintetben, hogy a klímaváltozás már nem is a nyakunkon van, hanem éppen megéljük. Ez pedig komoly kényelmetlenségekkel jár. Hetekig, hónapokig tartó szárazság, aztán villámárvízek, gyerekkorunkban ismeretlen hőmérsékleti szélsőségek és egyre hosszabb kánikulai időszakok, korábban ismeretlen, invazív fajok megjelenése és ezen az égövön korábban ismeretlen betegségek. Ezek nem egy disztópiai részei, számos példával találkoztunk a Kárpát-medencében az utóbbi néhány évben. Márpedig a szúnyogokra nézve is komoly hatása van az időjárási változásoknak és persze az emberi tevékenységnek. Ilyen körülmények között kell döntést hozni arról, hogy vállalja-e a városvezető, hogy nem rendel meg egy adott esetben kevésbé hatékony szúnyoggyérítést egy olyan időszakban, amikor a város lakói – joggal – panaszkodnak a sokszor elviselhetetlen csípésszámokra.
Most az a döntés született, hogy nem mondjuk le a légi, kémiai gyérítést, nekem bármennyire is tiltakozik ellene minden porcikám. Rögtön hozzá is teszem, hogy ha megfelelő lenne az országos, immár főként állami feladatként meghatározott biológiai szúnyoggyérítés, kivételes eseteket leszámítva, fel sem merülhetne, hogy kémiai, főként pedig légi módszert kelljen bevetni.
Márpedig a klímaváltozás egyre több hasonlóan kényelmetlen döntéssel fog mindannyiunkat szembesíteni. Melyik ujjunkba harapjunk? Miként óvjuk egyszerre feltétel nélkül az élővilágot és biztosítsuk a lakosság kényelmét? Ma mindkettőre egyszerre, a fenti okok miatt nincs lehetőségünk.
Ahogy már említettem, a deltametrin kifejezetten veszélyes a vizes élőhelyek élővilágára, a repülési útvonalaknak el is kell kerülniük az élővizeket. Nekem erős kétségeim vannak, hogy ezt a még elővíznek tekinthető patakjaink tekintetében miként tudják kivitelezni, de a Duna és az ártér messzire kerülendő az esti gyérítés alkalmával. Idegméregnek a jelenlegi szabályozás szerint sincs semmi keresnivalója Natura 2000 és egyéb természetvédelmi területeken, márpedig például a Beliczay-sziget, ahol a legtöbb szúnyog kel ki a környéken, ilyen védett terület. Komoly botrányt okozott a napokban a közeli Kisapostagon, hogy a légi, kémiai gyérítést végző repülőgép berepült Natura 2000 terület fölé. Őszintén bízom benne, hogy erre sehol máshol nem fog sor kerülni.
Magunknak pedig azt kívánom, hogy legyen elegendő forrásunk a megfelelően előkészített és kivitelezett biológiai gyérítésre, ugyanúgy ahogy Törökbálint, vagy Tárnok már erre az útra léptek. De Székesfehérvár, Szeged és Pécs is ezt teszik, illetve tudomásom szerint ebben látják a jövőt a Csepel-sziget hozzánk képest “túlparti” önkormányzatai is.
Amikor a 2022-es korszakváltásról beszélünk, erről is beszélünk. Szakítani kell az évtizedes rossz gyakorlatokkal, élhető, fenntartható országot kell teremtenünk saját magunk és a következő generációk számára.
Ehhez is kérem a felhatalmazást a szeptemberi előválasztáson, majd 2022 tavaszán!
